És mint lenni szokott, elindul a felelősség áthárítás, elhárítás, tulajdonosi sumákolás. Azok sumákolnak, akiknek egyenként több a jövedelmük, vagyonuk, mint az elárasztott falvak teljes anyagi értéke...

Kik ők, aki azt merik mondani a halottakat, eltünteket és a sebesültek százait semmibe véve, hogy a vörös iszap nem veszélyes? Kik ők?

Ám a válasz előtt nézzük meg, hogy mit mond Orbán Viktor, hallgassuk meg együttérzéstől megrendült szavait:

"Ha ez éjjel történik, itt mindenki meghal"

"Itt helyreállításnak, a hídon túl, nem látom az értelmét" - mondta csütörtöki sajtónyilatkozatában a kormányfő Kolontáron, miután a helyszínen tájékozódott a katasztrófahelyzetről.
"Valószínűleg kell nyitni egy új telepet itt a faluban, egy új területet meg kell nyitni, ezt pedig valószínűleg be kell keríteni örök mementónak" - fogalmazott Orbán Viktor, kijelentve: "itt nem lehet élni".

"Ha ez éjjel történik, itt mindenki meghal. Ez olyan felelőtlenség, amire nem lehet szavakat találni" - hangsúlyozta.

A miniszterelnök szerint az nem lehetséges, hogy a tározó fala ilyen hirtelen "meginduljon", valószínűbb, hogy hosszabb folyamat következményéről van szó, amit észlelni kellett volna.

Most pedig vegyük segítségül az index.hu nyomozásainak eredményeit (részletek):

Szociprivatizátorként és konzervatív tőkésként is emlegették már Tolnay Lajost, aki az iszapkatasztrófát okozó tározó üzemeltetőjének, a Magyar Alumínium Zrt.-nek az egyik legnagyobb tulajdonosa. A szocialista ipar egyik sikersztorijának számító ágazatban a kilencvenes évek második felében, részben a spontán privatizációval leírható folyamat eredményeképpen jelentek meg a mára leggazdagabb magyarok között szereplő, egykori ipari szakember tulajdonosok.

(...)

A rendszerváltás előtt, 1963-tól a teljes bauxitos-alumíniumipari ágazatot – a kitermeléstől a feldolgozásig — összefogó vertikális mamutcég a tizenhét tagvállalattal működő Magyar Alumíniumipari Tröszt volt.  

A MAT a rendszerváltás után – valójában már a nyolcvanas években – leszálló pályára került. A sorsáról valamikor 1994-1995-ben, tehát a Horn-kormány első éveiben megszületett politikai döntés azonban úgy szólt, hogy a céget nem privatizálni kell, hanem a költségvetést kímélő eszközökkel stabilizálni – idézte fel az Index kérdésére Mihályi Péter, a Pannon Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, "A magyar privatizáció enciklopédiája" című könyv szerzője, aki 1992-1995 között az ÁVÜ-nél dolgozott szakértőként. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a menedzsmentre bízták: adjanak el kisebb egységeket a vállalatból, a bevételeket pedig a cég felélte.

Az állami cég menedzsmentje által erősen támogatott megoldás eredményeképpen juthattak az iparági, illetve ahhoz közeli szereplők a tizenhat tagvállalatból álló tröszt egyes részegységeihez. Az egyik legnagyobb falatot, a székesfehérvári könnyűfémmű gyárat (Köfém) azonban az amerikai Alcoa vette meg, amelyben már 1993-ben többségi részesedést szerzett a gyárban (bár a teljes tulajdonrész csak 1996-ban került a birtokába).

Ugyanebben az évben jött létre, még székesfehérvári székhellyel a Magyar Alumínium Részvénytársaság (Mal), ami mára az egyik legnagyobb hazai nehézipari vállalkozássá nőtte ki magát. Első vezérigazgatója Petrusz Béla, elnöke Tolnay Lajos, egyik alelnöke Bakonyi Árpád volt.

A 2000-ben átalakult, ma Mal Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-nek hívott társaságnak ma is ők hárman a meghatározó vezetői és tulajdonosai (bár Bakonyi Árpád közvetlenül már nem vesz részt a cég irányításában, a napi ügyeket fia Bakonyi Zoltán viszi, a vezérigazgató viszont Martin Rümmelein). "A privatizációs folyamat során fokozatosan a társaság tulajdonába kerültek az alumíniumiparhoz szorosan kapcsolódó vállalkozások (bakonyi bauxitbánya, ajkai timföldgyár, inotai alumíniumkohó)" – írja a Mal a honlapján. A cégbe 2000-ben olvadt be az Inotai Alumínium Kft. és az Ajkai Timföld Kft., majd 2006-ban a MAL-MWK Alumíniumkohászati és Kereskedelmi Kft.

A Napi Gazdaság összeállítása szerint a tulajdonosok közül Tolnay 23 milliárd forintos vagyonával a 21. leggazdagabb magyar a Malban 40 százalékos tulajdonrésze van, társai, illetve azok családtagjai kezében 30-30 százalék. A Napi Gazdaság által a leggazdagabb magyarokról összeállított listán Bakonyi és Petrusz idén a százfős mezőnyben a 28. helyen osztozkodtak, mindketten 16,5 milliárd forintos vagyonra tettek szert az alumíniumból.

Tolnay az 1970-es évektől kohómérnökként a diósgyőri acélműveknél dolgozott, a rendszerváltáskor már az állami vállalat első embere volt.  1994-ben számottevő tőke nélkül alapította meg első vállalkozását, egy tanácsadó céget, amely másfél év után meg is szűnt. Közben hitelből megvásárolta az orosházi öblösüveggyárat, amit átszervezett, hatékonyabbá tett, majd eladott.

Ebből a pénzből szállt be aztán az alumíniumipari privatizációba: Bakonyival és Petrusszal 1995 és 1999 között vásárolták fel a Magyar Alumíniumipari Tröszt gerincét adó vállalatokat a tröszt, illetve az annak átalakításával létrejött Hungalu Magyar Alumíniumipari Rt. privatizációja során. Így került birtokukba a már említett inotai alumíniumkohó, az ajkai timföldgyár, valamint a bakonyi bauxitbánya.

Bakonyi Árpád veszprémi egyetemi évei után az Ipari Minisztérium osztályvezető-helyettese volt, majd a Hungalu Rt. elnöke lett; Kapolyi László irányítása alatt részt vett többek közt a dorogi égető tervezésében és kivitelezésében is. Bakonyi a Mal Zrt.-ben 30 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, de a vezetésében már nem vesz részt, Magyarország egykor legnagyobb vegyipari vállalatát, a balatonfűzfői Nitrokémiát viszont ő vitte egészen 2010 októberig.

Bakonyit Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter egyik legelső lépéseként Környezetünkért díjjal tüntette ki. A döntést akkor jobboldalon élesen kritizálták, mondván Bakonyi tevékenysége alatt csaknem tizenhatszorosára duzzadtak a balatonfűzfői ipartelep kármentesítésének költségei.
(...)

Tolnay Lajos az üzlettársával ellentétben nem kapott kitüntetést, de beskatulyázták enélkül is. A Figyelő egyik korábbi írása szerint a Mal tulajdonosát jobboldalon „szociprivatizátornak”, a baloldalon „konzervatív tőkésnek” tartják. Érvet mindkét oldalon lehet találni: a Bakonyi Bauxitbánya Kft.-ben 1996-1997-ben a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó mosonmagyaróvári Motim is tulajdonos volt (a Malnak, illetve Tolnaynak a Bauxit Bányavagyonkezelő Kft.-ben és az Első Magyar Timföldipari Kft.-ben is volt Gyurcsánnyal közös érdekeltsége).

A vállalkozó ugyanakkor vélhetően a jobboldallal sem volt ellenséges viszonyban. Erre utal, hogy 1998 és 2001 között – részben a mostani Orbán-kormányban NFÜ-elnökké kinevezett Petykó Zoltán vezérigazgatósága idején – igazgatósági tag lehetett az állami tulajdonú Hungexpóban, előtte pedig az Antall-kormány államtitkárnak kérte fel.

A harmadik tulajdonos Petrusz Béla, aki mérnökként 1966-ban a Székesfehérvári Könnyűfémműben kezdte pályáját, majd fejlesztési vezetőként dolgozott az inotai kohóban, amelyet 1991-től 1996-ig ügyvezető igazgatóként irányított. 1998-ig ő volt a Magyar Alumínium Kft. első számű vezetője.

 
A bauxit alapanyagát a cég részben hazai és boszniai tulajdonú bauxitbányákból, részben montenegrói és boszniai társaságoktól szerzik be. A feltárt és gazdaságosan kitermelhető hazai, boszniai és montenegrói bauxitvagyon korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, ezért a társaság már a montenegrói Niksic térsége iránt érdeklődik. Ott jelenleg 350 ezer tonna biztos bauxitkészlet található, de a szakemberek további 2-4 millió tonna meglétét valószínűsítik. A társaság egyébként is terjeszkedik a régióban: 2001-ben megvásárolta a zeolitokat és timföld őrleményeket gyártó szlovén SILKEM d.o.o. többségi tulajdonrészét, majd 2004-ben a boszniai privatizáció során többségi tulajdont szerzett a Rudnici Boksita Jajce bauxitbánya társaságban - olvasható a Napi Gazdaság Top100 kiadványának a cégről és tulajdonosairól szóló cikkeiben.
(...)

A kibányászott bauxit alumíniummá való feldolgozásának egyik fázisa a timföldgyártás. Hazánkban három timföldgyár volt (a legnagyobb kapacitású Ajka mellett Almásfüzítőn és Mosonmagyaróváron, ez utóbbi volt a legkisebb). Bár a timföldgyártás mára jelentősen, nagyjából évi háromszázezer tonnára csökkent – az almásfüzítői gyárat el is bontották –, a zagytározók mindenhol megmaradtak.
(...) 

Friss: kiürítették szombatra Kolontárt, mert a vizsgálatok szerint a gátszakadást újabb gátszakadás követi. A repedések a zagytározón előrevetítik egy újabb iszapár kitörését. Minden ktasztrófavédelmi erőt a helyszínre koncentráltak.

Iszapömlés Veszprém megyében nagyobb térképen való megjelenítése

A vörösiszap szennyezés közvetlen biztonsági következményei

Általános halászati és horgászati tilalom lépett érvénybe

Veszprém megye

2010. október 4-től:

    * a Marcal folyó teljes Veszprém megyei szakaszán,
    * a Torna patak teljes szakaszán,
    * a Gerence patak teljes szakaszán, valamint
    * a Kigyós patak Sárosfőpusztától a Torna patakba ömlő szakaszig.

Győr-Moson-Sopron megye

2010. október 4-től :

    * a Marcal folyón a Rába torkolatig tartó szakaszán,
    * a Rába folyón a Marcal betorkollásától a Mosoni-Duna folyóba való betorkollásáig,
    * a Mosoni-Duna folyón a Duna folyamba történő betorkollásáig.

2010. október 7-től:

    * a Mosoni-Duna Öreg Dunai torkolatától a komáromi vasúti hídig.

Vas megye

2010. október 4-től:

    * a Marcal folyó teljes Vas megyei szakaszán,
    * a Kodó patakon,
    * a Cinca patakon.

2010. október 6-tól:

    * a merseváti tőzegbánya tavon,
    * a nagypiriti kavicsbánya tavon .

Részleges vadászati tilalom

Veszprém megye

A tilalom október 4-től az alább felsorolt vadászatra jogosultak területének vörösiszappal borított részét érinti, a borítottság, és annak egy kilométeres védőzónájában, illetve a szennyezéssel érintett vízterületeket, és azok egy kilométeres védőzónáját:

19-302510-1-4-1 Fekete István Vadásztársaság
19-302710-1-4-1 Képesfa Vadásztársaság
19-302910-1-4-1 Sümegi „Kinizsi” Vadásztársaság
19-301310-1-4-1 Somlótája Vadásztársaság
19-301210-1-4-1 Marcal-Bitvaközi Vadásztársaság
19-300210-1-4-1 Marcal-völgyi Sólyom Vadásztársaság
19-300120-1-4-1 Hertelendy Vadásztársaság
19-300310-1-4-1 Takácsi-Malomsok Gerencementi Vadásztársaság
19-300220-1-4-1 Bakonyér-menti Vadásztársaság

2010. október 6-tól :

19-300110-1-4-1 Rába-menti KKVE
19-301410-1-4-1 Noszlopi Vadásztársaság

2010. október 7-től:

19-303750-2-4-4 Bakonyerdő ZRt. Bakonyi vadászterület

2010. október 7-től a Veszprém Megyei vadászati hatóság helyszíni szemle alapján feloldotta a korlátozást  a 19-303740-2-4-4 Bakonyerdő Zrt. Sárosfői Vadászterületén.
 
Győr-Moson-Sopron megye:  Nincs vadászati  tilalom

Vas megye: Nincs vadászati tilalom
 

Legeltetési tilalom

lVeszprém megye

2010.október 4-től:   

    * Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Somlójenő, Tüskevár, Apácatorna, Kisberzseny

2010. október 6-tól:

    * Apácatorna közigazgatási területéhez tartozó Torma patak által elöntött terület,
    * Kamond, Nagypirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza községek közigazgatási területeihez tartozó vízzel elárasztott legelő

Győr-Moson-Sopron megye

    * Mórichida

Vas megye

    * Nemeskeresztúr, Karakó, Jánosháza, Kemenespálfa, Boba, Nemeskocs, Celldömölk, Mersevát, Kemenesmagasi, Szergény

Takarmány-felhasználási tilalom

Veszprém megye

2010. október 4-től:

    * Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Somlójenő, Tüskevár, Apácatorna, Kisberzseny

2010. október 6-tól:

    * Apácatorna közigazgatási területéhez tartozó Torma patak által elöntött terület
    * Kamond, Nagypirit, Csögle, Egeralja, Adorjánháza községek közigazgatási területeihez    tartozó vízzel elárasztott legelők

Győr-Moson-Sopron megye  ----

Vas megye

    * Nemeskeresztúr, Karakó, Jánosháza, Kemenespálfa, Boba, Nemeskocs, Celldömölk, Mersevát, Kemenesmagasi, Szergény

Elhullott állatok adatai

elhullott_baromfik_allatokAz állati hullákat az MGSZH munkatársai összegyűjtik, állami költségen elszállítják, megsemmisítésükről gondoskodnak. A tetemek gyűjtésére Devecseren 2 konténert Kolontáron  1  konténert helyeztek ki.

Veszprém megyében
2010. október 5-én -1 ló, 1 borjú, 14 kutya, 2 sertés
2010. október 6-án -1 ló, 16 kutya, 300 baromfi
2010. október 7-én- 190 baromfi, 10 kutya, 3 macska
2010. október 8-án: 60 baromfi, 4 kutya, 1 nyúl, 1 macska
 
Győr-Moson-Sopron megyében: -
 
Vas megyében:  -

A szennyezéssel érintett termőföld nagysága

A szennyezéssel, illetve korlátozással érintett termőföld nagysága az MgSzH által fogadott és összesített kárbejelentések alapján válik majd pontosíthatóvá.

Veszprém megye: Hozzávetőleg 1000 hektár termőföldet érint a szennyezés.

Győr-Moson-Sopron megye: Szennyezés termőföldet nem érintett.

Vas megye
A Marcal medréből – a folyómeder rossz állapotának következményeként – kilépő szennyezett víz mezőgazdasági területeket öntött el Nemeskocs és a 8-as főút közötti szakaszon. Az MgSzH folyamatosan végzi a szennyezéssel érintett mezőgazdasági területek felmérését, és az érintett termelők tájékoztatását.

A terméskorlátozás alá eső területek nagysága

Veszprém megye
Az előzetes felmérés alapján hozzávetőleg 1000 hektár termőföldet érint a szennyezés. A vörösiszappal való borítás átlagosan 5-10 cm-re becsülhető (min. 3 cm- max. 45 cm). Az érintett kultúrák: 300 ha gyep, kb. 310 ha előkészített szántó, 30 ha lucerna, 150 ha kukorica, 15 ha cirok.

Győr-Moson-Sopron megye
Nincs ilyen terület, betakarítási korlátozást nem kellett elrendelni.

Vas megye
A Marcal medréből – a folyómeder rossz állapotának következményeként – kilépő szennyezett víz mezőgazdasági területeket öntött el Nemeskocs és a 8-as főút közötti szakaszon. Az MgSzH folyamatosan végzi a szennyezéssel érintett mezőgazdasági területek felmérését, és az érintett termelők tájékoztatását.

Egyéb adatok

Veszprém megye

2010. október 6.

1. Élelmiszer-előállító  üzemek működésének  felfüggesztése:

    * Fuchsné Véber Genovéva tojáscsomagoló üzem, Kolontár
    * Fuchsné Véber Genovéva tojáslé előállító üzem, Kolontár
    * Hungaro-chips üzem, Devecser

2. A devecseri MOL benzinkút teljes árukészletének zárolása

3. Rendkívüli hatósági ügyelet működtetése Devecserben és Kolontáron.
4. Zároltak és megsemmisítenek 1 350 000 db tojást az elöntött tojáslé előállító üzemben.

2010. október 7.  

   1. Zároltak a devecseri Tornai Pincészet iszappal elöntött jövedéki raktárában 19 587 palack bort.
   2. Devecser és Kolontár községekben a Polgármesteri Hivatalban hirdetményt függesztettek ki a hullakonténerek fellelhetőségéről, melynek értelmében vagy a tulajdonos vagy a hatósági állatorvosok két közmunkás segítségével hordják talicskával a konténerbe a hullákat.

Győr-Moson-Sopron megye

Október 6-án megkezdődött és október 7-én folytatódott az elhullott halak lehalászása és az ATEV által kihelyezett konténerekbe gyűjtése

Vas megye:   ---- 

Helyzetjelentés, intézkedések (2010. október 8-án):

Veszprém megye
Az MgSzH a megyét érintő vörösiszap szennyezés kiterjedését demonstráló légifelvétel térképet készített, hogy a kárfelmérést megkezdjék. Az MgSzH munkatársai segítik a gazdákat a kárfelmérő lapok kitöltésében.
Az MgSzH növényvédelmi felügyelői figyelemmel kísérik Devecser és Kolontár települések belterületi ingatlanjain a növények, növényi termékek összegyűjtését.
A növényvédelmi felügyelők a szennyeződéssel érintett növények termését: alma, körte, szőlő, szilva, paprika, paradicsom, sárgarépa, petrezselyem, cékla, takarmányrépa – a kármentesítésnél megsemmisítették.
Az MgSzH radioanalitikai és nehézfém monitoring vizsgálatok elvégzéséhez szőlő, sárgarépa, fejes káposzta és napraforgó mintákat vett, a vizsgálat és az eredmények kiértékelése jelenleg is tart.

Győr-Moson-Sopron megye
Az MGSZH munkatársai 36 órán keresztül folytatták a  haltetemek, illetve a kóválygó halak begyűjtését, s mintegy 600-800 kg tetemet helyeztek az Atev konténerébe. A begyűjtött halak kb. fele nemes hal volt, legnagyobb részben csuka, ponty, compó, balin, a másik fele pedig keszegfélékből állt.
 
Október 7-én délelőttre a haltetemek mennyisége minimálisra csökkent.

Vas megye
Az MgSzH folyamatosan végzi a szennyezéssel érintett mezőgazdasági területek felmérését, és az érintett termelők tájékoztatását.

Reméljük, hogy a kormánynak alárendelt szervek leagalább annyira hatékonyak lesznek, amennyire a Parlament is az volt az elmúlt nehéz napokban.

A következményekkel történő küzdelem nem lesz annyira látványos, nem fogják TV stábok tudósítani, de legalább olyan drámai erőfeszítésekbe kerül, mint a közvetlen veszély elhárítása.

Reménykeltő jelentés Devecserből!

A katasztrófával sújtott térségben élő, gazdálkodó és volt kistérségi
tájgondnok koordinátor vagyok. Kérem, az alábbi írást ne tekintsék sem
reklámnak vagy ügynöki tevékenységnek, a tanácstalan, elkeseredett,
reményvesztett lakosság megnyugtatására és a katasztrófa sújtott területek
regenerálására készülő embereknek szól elsősorban. Célom e levéllel, hogy
minél többen tudjanak arról, hogy a jelenleg alkalmazott vegyi anyagok
mellett létezik egy teljeskörű, természetes, gyors és egyszerű megoldás a
problémára. Sokszor a legegyszerűbb megoldást nem látjuk az orrunk előtt!

Létezik nagyon egyszerű és hatékony megoldás a területek újjáélesztésére
természetes alapanyagú szerekkel. Ebben nyújt segítséget Dr. Csicsor János
vegyész, aki által fejlesztett szert számos helyen alkalmazzák
növénytermesztésben, növény- és állategészségügyi termékek előállításában,
környezetvédelemben, az intenzív állattartásban, az állatgyógyászat és
takarmányozás valamint humán egészségügyi termékek területén.

Devecser polgármesterével, Toldi Tamással és a katasztrófavédelem valamint
megyei ÁNTSZ embereivel együttműködve a devecseri iszapöntött parkban
végrehajtott kísérlet bizonyította, hogy a vörösiszappal szennyezett 13 pHjú
talajkeverék fél óra alatt 7 pHra csökkent a Dudarittal beszórt területen. A
felügyelt mintaterületen 5-15 cm között változott a vörösiszap vastagsága. A
tegnapi (okt. 7.) kísérlet után, elkezdték a kertek és csatornák beszórását,
hogy a patakba bemosott iszap tovább ne károsítson. A módszert remélhetőleg
elterjedtebben is alkalmazni fogják, a gipszterítés helyett.

A világon egyedülállóan magas huminsav hatóanyagú természetes szer (nem
vegyipari melléktermék) faszén és tőzeg alapanyagú, engedélyezett magyar
termék (Dudarit) és az erősen sújtott katasztrófa helytől (Kolontár,
Devecser, Somlóvásárhely) kb. 50 km-ről szállítható a szükséges
mennyiségben. A mintaterületen elvégzett kísérlet alapján, számítások és
becslés szerint 5 tonna/hektár mennyiségre lenne szükség az élőhely
helyreállításához, a szakemberek az adatok pontosításán még dolgoznak. A
fenti településeken érintett terület a becslések szerint 800 hektár.

A Torna, Marcal és Rába folyókon kiégett partmenti területek és az élővizek
állapota is helyrehozható ezzel a módszerrel. Az állatok és növények
méregtelenítése oldható meg.

A huminsav hatóanyagú és koncentrált humusz tartalmú szert évente több ezer
tonnányi mennyiségben exportálják Spanyolországba, Olaszországba,
Egyiptomba, stb. silány, lepusztult talajok javítására. Az eredmények
megdöbbentőek, az öntözött sivatagi homokos helyeken is jelentős a jó
minőségű bőséges termés, ellenálló, egészséges növény. Magyarországon is
alkalmazzák (elsősorban az állategészségügyben, takarmányozásban), de a
gazdálkodók inkább a petrokémiai termékeket preferálják. A termék előnyös
tulajdonságait nem sorolnám föl, mindössze azokat említeném amelyek jelen
esetben figyelembe veendők:

- talaj pH pufferálása: a huminsavak ioncserélő képessége és redox
kapacitása folytán extrém savas ill. lúgos körülményeket is képes
pufferálni. A vörösiszap mintáknál perceken belül 13-ról 7 pH ra változik a
kémhatás;
- a huminsavak a talajban, a növény- és állatvilágban, az emberben mindenütt
természetesen is jelen vannak;
- megköti a nehézfémeket, növények számára felvehetetlen formájú
vegyületeket kialakítva;
- a talaj és élőlények regenerálódását teszi lehetővé;
- olcsóbb, mint a műtrágya;
- 50 km- nél közelebbről szállítható a katasztrófával sújtott területre;
- természetes anyag révén könnyen és 100%-osan beépül a szervezetbe,
természetbe;
- nincs mellékhatása;
- kis menyiségben is azonnal hatásos, szilárd (por és granulátum formában)
és szuszpenzió formában, szórással és permetezéssel is teríthető;
- részletesebben itt:

 www.organit.hu
http://www.organit.hu/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
http://www.hymato.hu/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
- híradó:
http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/10/08/06/Van_megoldas_a_vorosiszap_semlegesitesere_.aspx?honnan=Nemzeti_Hirhalo

Kérem, amennyiben fontosnak találja jelen írást, továbbítsa.