Így nem csak a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés szigetközi társadalmi vitája vált értelmetlen színjátékká, de ezzel a tervezettel a Magyar Kormány valótlan adatokat tartalmazó dokumentumot fog Brüsszelnek átadni.

Az Európai Unió területén irányadó, úgynevezett Víz Keretirányelv (VKI) előírja, hogy a vizeinket 2015-re jó ökológiai állapotba kell hozni. A beavatkozásokat az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (OVGT) fogja rögzíteni, amelynek társadalmi vitáját az év végén kell lezárni.

Az OVGT Szigetközt érintő része az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) közreműködésével készült el. Már most megállapítható, hogy a tervezet az uniós Víz Keretirányelvvel sajnálatos módon több ponton ellentétes, a Szigetközre, és a vízkészletekre káros. A tervezetbe ugyanis szó szerint átvették az úgynevezett Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (SZITE) kifejezetten technokrata szemléletű, erősen vitatott, bár helyi szinten már több éve propagált javaslatát, amely a mintegy 40 kilométeres szigetközi Duna-szakasznak három keresztgáttal történő duzzasztását irányozza elő (ún. „SZITE-javaslat”).

Ugyanakkor zajlik egy tudományos nemzetközi szakértői vizsgálat a Szigetköz hosszú távú, fenntartható rehabilitációjáról a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban (KVVM). A lehetséges műszaki megoldások között szintén megjelenik a SZITE többgátas terve, ám ebben már jóval több gáttal számolnak, mint a föntebb említett "SZITE-javaslat" esetében . A minisztérium által nemrégiben nyilvánosságra hozott előzetes megvalósíthatósági tanulmányban a SZITE terve az úgynevezett "sűrűn alkalmazott duzzasztás" kategóriában szerepel, tehát nem három, hanem nyolc gát építését irányozza elő. A KVVM tanulmányából egyértelműen kiderül, hogy műszaki megvalósítás szempontjából a SZITE háromgátas javaslatát nem, csak a nyolcgátas javaslatát vizsgálják.

Hogy a három- illetve nyolcgátas tervek készítői ne tudtak volna egymás anyagáról az kizárható. Egyrészt a nyolcgátas KVVM anyag egyik szakértője ugyanaz az ÉDUVIZIG-igazgató, aki a SZITE terveire alapozott háromgátas szigetközi vízgyűjtő-gazdálkodási tervet a nyilvánosság számára bemutatta, másrészt a KVVM egyik vízügyi főosztályvezetője a SZITE volt elnöke.

Mindenesetre nem tarthatjuk véletlennek, hogy ugyanaz a műszaki javaslat, ami a KVVM tudományos jellegű szakértői anyagában még a Duna sűrű, nyolc helyen történő duzzasztását irányozza elő, az a helyiek informálásában már „csak” három duzzasztót tüntet fel. A SZITE és az annak javaslatát propagáló politikusok uniós tisztségviselőket, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának tagjait, továbbá a civil szervezeteket és a helyi lakosságot is megtévesztették a terv valódi műszaki paramétereinek elhallgatásával:

1. A jelenlegi szigetközi tervezettel a Magyar Kormány valótlan adatokat tartalmazó dokumentumot fog átadni Brüsszelnek. Hogy három, vagy nyolc keresztgát épül-e a szigetközi Duna-szakasz 40 kilométeres szakaszára (átlagban egy gát 5 kilométerenként!), az semmilyen szempontból sem lényegtelen, hiszen érinti a várható költségek, az ivóvízbázisok a víztisztaság, az árvízvédelem, a talajvízszint, és az ökológiai rendszerek kérdését.

2. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben közölt valótlan adatok az uniós Víz Keretirányelv egyik alapelvét, a tervezet társadalmi megvitatását értelmetlen színjátékká degradálják, hiszen a résztvevő civil szervezeteknek, és állampolgároknak hamisan feltüntetett adatok alapján kell a tervezetről véleményt formálniuk.

3. Mivel nyolc duzzasztó sokkal jobban megemeli az árvízi szintet, mint három duzzasztó, így a nyolcgátas terv elhallgatásával a szigetközi
lakosság és döntéshozók megnyerése a tervezet számára könnyebbé válik, mivel a helyiek nem tudják megítélni a tervezett beavatkozás
tényleges kockázatát.

Jogosan merül fel az igény, hogy megtudjuk: a SZITE rendezvényein rendre megjelenő környezetvédelmi miniszter, a helyi országgyűlési képviselő, valamint a SZITE tervét propagáló helyi politikusok, polgármesterek tudtak-e arról, hogy a Szigetközben lakókkal megtévesztő terveket akarnak elfogadtatni?

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben található valótlan, hamis adatok feltüntetése miatt az alulírott civil szervezetek a kormányhoz, illetve közvetlenül Brüsszelhez fordulnak, kérve az eset kivizsgálását, valamint a jelenlegi szigetközi vízgyűjtő-gazdálkodási terv törlését, és helyette egy korrekt terv társadalmi vitára bocsátását.