- Valóban ilyen ördögtől való tudomány a géntechnológia? - kérdeztem Bagi Bélától, a Kecskeméti Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület elnökétől annak kapcsán, hogy legutóbbi nyilvános összejövetelükön a génmódosítás és az egészségvédelem volt a téma.

- A géntechnológia egy komoly eredmény, amelynek megvan a maga helye a tudomány eszköztárában - válaszolt az országgyűlési képviselő. - Nemes célokra is lehet használni. Például gm-technológiával állítják elő az inzulint is, amellyel sok-sok cukorbeteg életét hosszabbítják meg. Viszont vissza is lehet vele élni. Ez történik, amikor a gmo-kat kiviszik a szabad földre köztermesztésbe néhány országban, köztük az USÁ-ban, s egy pár EU-tagországban is. Ez ellen tiltakozik a tudósvilág lelkiismeretesebbik fele, s velük mi, civil szervezetek. Véleményünk szerint egyelőre csak szigorúan zárt, laboratóriumi körülmények közt szabad kísérletezni velük, alapkutatási célokkal, vigyázva, hogy pollen ne kerülhessen ki a szabadba.

- Mi a géntechnológia lényege?

- A sejtek, sejtalkotók örökítőanyagának a megváltoztatását jelenti, molekuláris, génsebészeti módszerekkel. A gm-, azaz genetikailag módosított szervezetek olyan élőlények, amelyek örökítőanyagába idegen fajból vett gént juttattak be, amely beépül, működik és stabilan öröklődik. (Megjegyzem: a hagyományos nemesítésnél mindig azonos fajra támaszkodnak.) Vagyis a géntechnológia alkalmazásával módosítani lehet az élőlények tulajdonságait, azaz új élőlényeket lehet előállítani.

- Ez érdekes és egyben félelmetes.

- Az emberiség rengeteget fejlődött a tudományok terén, és most, úgy tűnik, egy veszélyes, vagy még inkább önveszélyes szakaszba jutott el. Olyan utakon akar előrelódulni, amelyekről egyelőre nem tudhatjuk, hogy hová vezetnek. Ezért valljuk sokan a világon, hogy a génmódosítással csak nagyon zárt körülmények közt szabad foglalkozni, mert visszafordíthatatlan folyamatok következhetnek be. Gondoljunk bele: az élelmünkről van szó, s azzá válunk, amit eszünk, ahogyan az orvosok mondani szokták. A haszonnövények génmódosított változatait csak akkor szabad használni, ha már minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a gmo-s élelmiszerek veszélytelenek az emberi szervezetre, egészségre.

- Hogyan árthatnak az embernek?

- Ezt csak valószínűsíteni lehet, mert szerencsére emberen kísérletezni tilos. Ha történik is ilyen, azt eltitkolják a nyilvánosság elől. Viszont az egerekkel és patkányokkal folytatott kísérletek hátborzongató eredményekkel jártak: krónikus bélgyulladással, egyéb belső szervi bajokkal, amelyek daganathoz is elvezethetnek. A gmo-val táplált patkányoknál a heresorvadás még a harmadik generációnál is előjött. A testidegen gmo - amelyet az ember tápcsatornája nem "ismer" úgy, mint a hagyományos növényi és állati fajokból készülő és felszívódó élelmeket - irritálja a tápcsatornát s ebből jönnének a bajok, erre lehet következtetni az állatkísérletekből.

- Ezt bizonyára tudják a gmo-hívők is, s mégis játszanak a tűzzel. Miért?

- A remélt mesés profitért. A gmo-vetőmagot - szója, kukorica, gyapot, repce - gyakorlatilag annyiért adják, amennyiért akarják, s azokat minden évben meg kell vásárolnia a termelőnek, nem tehet el magának a termésből vetőmagnak valót. Holott az ígéretekből, melyek először a 90-es évek közepén hangzottak el: magasabb hozamú, szárazság-, hideg- és sótűrő, magasabb vitamin- és tápanyagtartalmú növényeket fejlesztenek ki - eddig semmi sem lett. A totális gyomirtóknak ellenálló és a rovarölő gmo-k "sikere" is rövid életű volt: egy idő után kialakulnak a totális gyomirtónak ellenálló gyomfajták, illetve a méregre rezisztens rovarok. Egyébként a géntechnológia szülőhazája az USA, a gmo-k több mint felét ott termelik. A sorrendben Argentina, Brazilia, Kanada, India, Kína, Dél-Afrika következik utána. Európában Cseh-, Francia-, Spanyolországban és Romániában termesztenek gm-szóját, illetve kukoricát. Szerencsére Magyarország idén újabb két évre el tudta fogadtatni az EU-val a gmo-mentességi moratóriumát. A gmo-mentesség jó ajánlólevél Európa nyugati felének piacain a magyar mezőgazdaság produktumai számára, ugyanis az emberek nem óhajtanak gmo-s élelmiszereket enni arrafelé sem.

- Belopható hozzánk gmo-vetőmag?

- Bizonyára, de a Btk. alapján éveket kap, aki használja.

- Kimutatható a vetőmagon, a növényen, az élelmiszeren, hogy gmo, vagy azt tartalmaz?

- Van rá módszer, de nagyon drága. Az egyén, a fogyasztók úgy védekezhetnek a gmo ellen, ha kiharcolják, hogy az élelmiszereken kötelező legyen feltüntetni az esetleges ilyen tartalmat, annak mértékét. Az USÁ-ban nem tüntetnek föl semmit. Egyébként az ilyen termék forgalmazását már a határon kellene megakadályozni. Hazai élelmet kell fogyasztani, mert minél messzebbről érkezik valami, annál veszélyesebbb lehet.

- A gmo-üzletben érdekelt amerikai milliárdosok, a gyerekeik, unokáik vajon esznek-e olyan kaját, amiben gmo van?

- Erre én is kiváncsi volnék. Egyébként MONSANTO SZERINT A VILÁG (A multik csak a javadat akarják - egy óriásvállalat története a dioxintól a génmódosításig) címmel mostanában jelent meg Marie-Monque Robin könyve. Abból sok érdekesség tudható meg a témakörről - mondta Bagi Béla, a Kecskeméti Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület elnöke, országgyűlési képviselő.

Nálunk nincs szükség moly elleni védekezésre

Magyarországon a MON 810 génmódosított kukorica engedélyeztetése körül volt kisebb vihar, de végül társadalmi konszenzus alakult ki: erre nekünk nincs szükségünk. Mert ez a gm-kukorica nem terem többet a hagyományosnál. A kukoricamoly ellen pedig annyi mérget termel - ezt a gyökértől a virágporig minden porcikája tartalmazza -, amely 1500-1800-szorosa annak a növényvédő hatóanyagnak, amelyet egy alkalommal ki kellene juttatni - de nálunk nincs is szükség moly elleni védekezésre.