Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek értékesítésének volumene 2009-ben 3,9, decemberben 3,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Gyorsan tegyük hozzá: a csökkent szinthez képest csökkent, ahogy ez grafikonjainkból világosan megérthető.
A 2009. decemberében az eladások jelentős részét (92%-át) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) eladásai 3,8%-kal maradtak el a 2008. decemberitől.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 2009-ben 8,7, decemberben 12,7%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához mérten. 2009 utolsó hónapjában szinte minden üzlettípusban csökkent a forgalom: az előző év decemberéhez viszonyítva továbbra is jelentős mértékű volt a visszaesés az iparcikk jellegű vegyes (28,5%), valamint a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag- (18,2%) üzletekben.
Az országos kiskereskedelmi forgalomból továbbra is Közép-Magyarország képviselte a legnagyobb részt, aránya 2009 III. negyedévében 36% volt. A többi régió egyenként 9-12%-ban részesedett a kiskereskedelmi forgalomból. A multi láncokkal történő kereskedelmi lefedettség Közép-Magyarországon a legnagyobb.
A III. negyedévben minden régióban csökkent a kiskereskedelmi üzletek értékesítésének volumene - a legkevésbé Észak-Magyarországon (5,7%), a leginkább Közép-Dunántúlon (8,1%). Ez az adat - hihetnénk, - jólétet jelez északon. Pedig erről szó sincs. Ott már a teljes csődhöz képest nem tudnak hova csökkenni a mutatók.
Folytatódó visszaesés 2010-ben!
Jól jelzi a vásárlási erő csökkenését, hogy a három éve tartó visszaesésen belül 2009 utolsó negyedéve volt a legsúlyosabb.
Az idei esztendőben vélhetően kitart a lassító erők egyike, a lakossági eladósodási lehetőségek beszűkülése. Az elmúl 8 évben a lakosság eladósodása meghatszorozódott, tehát naivság volna azt várni, hogy öngyilkos eladósodási kedvünk tovább folytatódik.
A jegybank tavaly novemberben például a háztartások fogyasztási kiadásaiban további 3 százalékos visszaesést jelzett előre, a januári konvergenciaprogramban -2,5 százalékos index szerepel.
A multik által forgalmazott "saját márkák" forgalmi részaránya megdöbbentően növekszik.
A csökkenő vásárló erőt látva nem meglepő, hogy élelmiszer vásárlásánál majdnem minden negyedik forintot a boltláncok saját márkás termékeiért adtak ki a vevők tavaly.
Ez mintegy 300 milliárd forintot jelent - állapította meg a Nielsen piackutató vállalat, az általa mért 90 élelmiszer kategória kiskereskedelmi forgalma alapján. Az arány érzékelhetően nőtt az előző évhez képest. Háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál minden hatodik forint (50 milliárd forintnál több) került a pénztárakba kereskedelmi márkás termékekért, állapítja meg a Nielsen 60 termékkategória bolti eladása alapján.
Főként a multi diszkontok terjedésének következménye, hogy az élelmiszer teljes bolti forgalmából 21 százalékról 23-ra emelkedett a kereskedelmi márkák részaránya, egyik évről a másikra, értékben. Háztartási vegyiárunál 15-ről 17 százalékra változott a mutató, szintén értéket tekintve.
Általában a kereskedelmi márkás árucikkeket csak egy vállalat vagy egyetlen lánc üzletei forgalmazzák, és általában a cég nevével jelzik őket, mint például Coop, Spar vagy Tesco. Sokszor azonban fantázianevet kapnak a csak egy cégnél kapható saját márkás termékek, többek között a Drogerie Markt, Lidl vagy Penny Market egységeiben.
A multi áruház-diszkontok - forintban mért - élelmiszer forgalmából 54 százalékra nőtt saját márkás termékeik részaránya, míg háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál 56 százalékra.
(Forrás: KSH, Pénzcentrum 2010. 02. 25.)
Szegények lettünk az elmúlt 8 év alatt. Tömegesen. "Mi az hogy, nagyon is!"
Kit érdekel itt már, hogy az áru kétes-e?
Kit érdekel - ha nincs rá egy vasa sem - A Jó Magyar Áru? <<<-
|
![[Valid RSS]](/art/_vrss.png "Valid RSS feed")
