120 kg versenyképes élősúly mindenáron!

Ha valaki ezt nem teljesíti, akkor a piaci hátrány bünteti meg. Az újévi malacka csak szezonális mellékterméke a nagyüzemi folyamatnak. Ha megvesszük, tudjunk róla!

Tehát: a hízlalásba állított malacka kizárólag szopós malac koráig nem kap tápot, hiszen azt addig meg sem tudná enni. Azonban addig is elég baj érheti az intenzív tartás körülményi közt, tehát a vegyszereket, premixekkel kezelt ivóvizet, illetve az állatorvosi injekciós fecskendők állandó készenlétét igényli.

A selejt a jó szemű tenyésztőnek így Szilveszter környékén haszonforrás. Ilyenkor a tepsiben végzi a „fűízű” tejes malac. Ja, hogy tiszta „bőnyeg”, és nyák? Bőre, mint a megkövesedett ragasztó? Hát más nem is lehet szegény, hiszen a zárt tartás nem eredményezhet valódi zamatokat.

Anyuka is megkapja a pontos receptet, s a tején keresztül az utód szervezetébe is bejut az „anyag”. Nem is ez a gond.

A gond akkor van, amikor a kistermelő elmegy a megyeszékhely táp-boltjába, és ott aláíratnak vele egy dokumentumot, miszerint tudomásul veszi, hogy a megvett malactáp génkezelt szója alapú. (Megtörtént eset, nem rémhír. – Cím a szerkesztőségben)

Ezután következik a húsverseny. Aki túlfutja a 120 napot és a 120 kg-ot, az garantáltan veszít, mert a felvásárló olcsóbb árral bünteti. Aki nyer, az gazdagabb lesz a speed disznók árával, a vásárló pedig a következő adag véres vizes disznó szerű hús gasztronómiai "élményével".

Aki nagyban utazik – már 1000 disznó is nagynak számít, - az, ha természetes módszerekkel hizlalna, akkor saját vállalkozását ítélné halálra. Aki „őstermelő”, magán gazda, családi húsra éhezik, az is tudja jól, hogy a mai fajtaválasztékot már a fenti tartási és hizlalási módszereknek tenyésztették ki, s ha nem akar félvad disznókkal másfél évig foglalkozni, akkor nincs sok választása.

A mangalica?

Hát igen. Legyünk őszinték!

• A mangalica háromszor annyi idő alatt éri el az „érett disznó” húsalapanyag kategóriát (150-170 kg) , mint nyugati speed társa.
• A mangalica nem érzi jól magát belterjes – azaz zárt ólas tartás mellett.
• A mangalica zsír-hús százalékaránya a zsír előnyére a duplája is lehet a nyugati fajtáknak.
• A mangalicának lelke van, s önérzete, nem az a mindent eltűrő húsautomata, mint modern fajtársai.

Ezek a hátrányok. És az előnyök?
(Lásd itt a fajta piaci helyzetéről szóló cikket)

Az igazi előnyöket csak akkor értékelhetnénk, ha visszahoznánk a múltból a mangalicára épülő feldolgozóipar és gasztronómia kultúráját.
De ez már messzire vezet. Most elég legyen ennyi, a többit majd az Újesztendőben!

Boldog Új évet!

( - Röff - :)