Történt vala az Úr 2004. évében, hogy a magyar fűszerpaprika gazdasági terrortámadás áldozata lett.

Megmérgezték! Mégpedig aflatoxinos és ochratoxinos <<<- (penészgombák mérgező anyacsere származékával fertőzött) selejt import "paprika" porok <<<- tömegével, melyek némi átcsomagolás után, magyarnak mutatkozva, visszafordíthatatlanul írták nullára a magyar fűszerpaprika évszázados hírnevét.

Hogy is történt?

2004. október 24. (index)
Csütörtöktől egyetlen bolt sem árulhat fűszerpaprikát. A kormány azért rendelt el tilalmat, mert a megengedettnél nyolcvanszor több, májrákot okozó mérget találtak neves cégek őrleményeiben. A gyártók tévedésről beszélnek, pedig szakrétők szerint csak tavaly majdnem ezer tonna olcsó import paprikát hoztak be. Az őrleményekben talált aflatoxin erősen rákkeltő, és Irak 1990-ben vegyi fegyvert is készített belőle.

Csütörtök reggelig minden közértben, kereskedelmi egységben le kell venni minden típusú fűszerpaprikát és paprikaszármazékot a polcokról, jelentették be a kormányülést követő tájékoztatón. A kormány azért döntött a rendkívüli intézkedés mellett, mert több gyártó - köztük a piac meghatározó szereplőinek - termékében egy májrákot okozó mérgező anyagot találtak.

A szebb szín érdekében került a mérget is tartalmazó brazil importpaprika a hazai termékekbe, mondta az Indexnek Biacs Péter, az Országos Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója. A fűszerpaprika gyártása során a leszedett terméket szárítva tárolják, de nem őrlik meg, mert az őrlés után csak hat hónapig tartja eredeti szín- és ízvilágát. Ugyanakkor hosszabb tároláskor a csőként vagy bogyóként szárítva tartott növények színe is megkopik. Ezért hoztak be egyes gyártók Dél-Amerikából egy Magyarországon ismeretlen típusú fűszerpaprikát, amelynek eredeti színe nem is vörös, hanem feketés-lilás, így sötéti a megfakuló hazai terméket.

A főigazgató elmondta, hogy eddig három cég, a Szegedi Fűszerpaprika Rt., a Kalocsai Fűszerpaprika Rt. és a Sükösdi Házi Pirospaprika Kft. keveredett gyanúba. Ezek ellen a cégek ellen a fogyasztóvédelmi felügyelőség már most eljárást indít azért, mert nem jelezték termékeiken, hogy azok nem kizárólag eredetvédett hazai fűszerpaprikát tartalmaznak.

És a mai helyzet?

Jaksa Lajos, a Fűszerpaprika Terméktanács elnöke elmondta: a magyar fűszerpaprika ágazatot a belföldi fogyasztás tartja fent, hisz exportpiacaink nagy részét 2004-ben elvesztettük, amikor külföldi, aflatoxinnal és ochratoxinnal fertőzött őrleményt találtak a magyar paprikában. "Teljesen azért nem szűnt meg az export, most nagyjából ezer tonna paprika - a korábbi exportmennyiség tizede - kerül külföldre. A kivitel jelentős részét a német chips-ipar hasznosítja, kisebb hányada pedig Kanadába és az Egyesült Államokba kerül, a magyar diaszpóra számára. "Le kell tennünk arról (???), hogy az uniós piac meghatározó exportőrei legyünk; az olcsó dél-amerikai, kínai őrleményekkel versenyezni lehet, de nem érdemes. A külföldi paprikát a hazaival szemben tövön szárítják, így kilónként legalább egy eurós árelőnnyel indulnak a piacon."

A hazai fogyasztás alakulásáról a terméktanács elnöke elmondta: a gazdasági válság hatására az emelkedés megtorpant, ám a legnagyobb gondot nem is ez, hanem a fogyasztói tájékozatlanság jelenti. "Nincs a világon még egy ország, ahol négy osztályba sorolnák az őrölt paprikát. A kategóriák közül a legrosszabb minőségű a "rózsa", ami inkább csak paprikahulladékot, a szár közelében lévő részeket tartalmaz. Ezt követi az "édesnemes", amit a legtöbben vásárolnak, szép hangzatos neve miatt.

Minőségi papirkának tekinthető a "csemege" (??? - nekem a "csemege" keseredett meg!) és az osztályelső "különleges". Jellemző, hogy a hipermarketek polcain hiába keresnénk száz százalékban magyar paprikából készült őrleményt, nem találunk olyat. "A multiknak nem a minőség, hanem az ár a fontos, így hiába kínál egy beszállító minőségi magyar terméket, az áruház az olcsóbb import, vagy import paprikával kevert kiszerelést választja."

"Eredetvédelemre és hosszú távú, jól kigondolt és összehangolt marketingre lenne szükség" - véli az elnök. A terméktanács minden évben megpályázza az Agrármarketing Centrum paprikanépszerűsítéséi pályázatát, ám az elnyerhető ötmillió forint kevés egy országos reklámkampányra. Mindezek ellenére tévé- és újságreklámokat készítenek, hogy legalább a fogyasztók egy kis hányadát elérjék. "Folyamatban van a magyar paprika eredetvédelme is. A szegedi tájkörzetet már az unió is jóváhagyta, a kalocsai körzet kialakítása folyamatban van.

Az első eredetvédett szegedi paprika várhatóan jövőre kerül a boltokba" - tájékoztatott Jaksa Lajos. Eredetvédett fűszerpaprika nem csak itthon, de Franciaországban, és Spanyolországban is van. "A franciák mindössze negyven hektáron termesztenek eredetvédett paprikát, amit a boltokban tízszeres áron értékesíthetnek. Egy csomag spanyol eredetvédett paprikaőrlemény, - ami egy alacsony festéktartalmú, almapaprikához hasonló növényből készül, amit kicsit meg is füstölnek - ára nyolcvan euró.

A mérleg

Hírnév volt, hírnév ma már nincs, ötletelés azonban bőven van, csak legyen, aki végrehajtja.

A magyar fűszerpaprika illegalitásba vonult, itthon szárogatjuk, és a csak erre a célra fenntartott kávédarálón őröljük meg apránként.

Az eltelt öt év alatt tönkrement 5000 addig paprika nevelésből élő kistermelő, a termésterület és az export tizedére csökkent!

Hajrá, Magyarország, csak így tovább! Az ország nevét mikor adjuk el?

(Internetes források és sok éves tapasztalat alapján:l ( – kara - ))

Most pedig nézzük meg, hogyan vonult múzeumba a magyar paprika, miután hírnevét tökéletesen tönkretették:

Nem az a legnagyobb gond, hogy a „multiknak nem a minőség, hanem az ár a fontos”, hanem az, ha a magyar termelőnek és élelmiszergyártónak a hazai fogyasztó érdeke helyett, önhibáján kívül a „multik” kezében levő értékesítési láncok kiszolgálása lebeg a szeme előtt, mert „eladási kényszer nehezedik rá, erősen nyomott árakon” – fogalmaz Tóth Tamás Csongrád megyei marketingszakértő, aki környezetvédőként, fogyasztóként és törzsgyökeres szegediként is érdekelt a témában.

Tóth szerint is fontos az eredetvédelem, de úgy véli, hogy „a nemzetközi tapasztalatok is azt igazolják, hogy az eredetvédelem önmagában nem biztosíték semmire”. Szerinte az utolsó óra utolsó másodpercében vagyunk a hazai élelmiszerpiac rendbetétele tekintetében.

Ha így megy tovább – véli Tóth - a magyar kistermelői réteg hamarosan elveszíti a belföldi piacot is, megszűnhet létezni, a bizonytalan eredetű bóvli pedig teljesen átveszi a minőségi magyar áru helyét. Kicsúszik a talaj a termelő lába alól és „belegondolni sem merek, kik, vagy mik vehetik át helyüket, és hogy annak milyen messzeható, káros egészségügyi következményei lehetnek, vagy már vannak is, de ez már más történet...”

„Ironikus, hogy aki garantáltan jó minőségű, íz és szín dolgában kifogástalan, eredeti paprikára vágyik, az ma nagyobb eséllyel szerezheti be a Szeged környéki termelőktől feketén és olcsón, mint a vastörvényekkel agyonszabályozott, de valójában multik által ránk erőltetett kereskedelemben.”

„De ha már marketingről beszélünk, akkor nem az életidegen, vagy a berögzült, működésképtelen reklámötletek, hanem a korszerű, a vevők valódi elvárásaira alapozó, értékesítés érzékeny, kisvállalkozások világára szabott marketingeszközök hozhatnak sikert. Ezeket az őstermelő, vállalkozó viszont ne a nagytőke szolgálatába szegődött, méregdrága reklámügynökségeknél keresse. Nem a marketing az ördögtől való, hanem amit a ma a ránk eröltetett piac komiszárjai tesznek velünk."