Íme az eredeti levélből a közérdeklődésre számottartó tartalom:

Kedves György,

(…) Most csak a növényvédőszer maradékokról, és nem a többi élelmiszerhamisításról és mérgezésről:

Évente több százezer feletti csak a zöldség-gyümölcs beérkező tételszámunk. Ebből a hatósággal közösen 10 alatti növényvédőszer maradékos elfogásunk van évente, függetlenül a multi, nem multi beszállítástól. Akkor ez 0,01 % alatti, közelíti a 0,001 %-ot. Elképesztően alacsony! Ennél lejjebb képtelenség menni, ezt már monitoringgal sem tudjuk javítani.
(…)
A baj azzal van, hogy a vizsgálati eredmények felkerülnek egy nyilvános honlapra és médiaszerkesztők minden reggel ebből csemegéznek. Hogy legyen hír, amit pénzzé tehetnek. Nem a maguk nonprofit honlapjára gondolok, hanem szintén a "multik" által üzemeltetett hírportálokra.
Ebből a vásárlóknak semmi haszna, csak pánikkeltés van.
Sokkal többet ér a gyors hatósági értesítő (sms, telefon) a pozitív laboreredményről, amikor még a raktárunkban el tudjuk kapni a tételt és ki se kerül a boltokba. Vagy az általunk évente végzett 100-150 vizsgálat, aminek ez eredményét is rögtön megkapjuk és lezároljuk a tételt.(…)

Kedves Pál!

Egyetértve a gyors hatósági értesítés fontosságával, most rövid számolással és annál hosszabb konkrét példákkal be fogom Önnek bizonyítani, hogy a nyilvánosság – ha adatbázis-elemzésre alapul, - akkor igenis segíthetne a nagy élelmiszerláncok siralmas élelmiszerbiztonsági helyzetén.

Nézzük az Ön számítását! Ha százezer feletti tételszámból Önök csak 10 db mérgező növényi élelmiszert tudnak elfogni, abból még nem az következik, hogy a helyzet jó volna, sőt: éppen a monitoring szükségessége következik.

Ezt a hamis következtetést akár levonhatta volna az európai éves összes FMCG áruforgalom és a vele szembenálló kb.: 3000 biztonsági jelentés arányszámaiból is. Statisztikai okfejtések helyett most gyorsan javaslatot teszek tucatnyi 90%-san elfogható gyanús termékre:

Vizsgálják felül a dél-amerikai, és a távol-keleti import árukat, ezeken belül az olajos magvakat, aszalt gyümölcsöket, extra zöldség és gyümölcsféléket, de sajnos, ma már a bab, a sárgaborsó, a mák is Kínából érkezik, tehát van mit vizsgálni... Ez nem százezres tételszám, a találat pedig legalább 90%-os, hiszen a RASFF jelentések legalább 1/3-a az aflatoxinos mogyorófélékről, a penészes chili-paprikákról szól.

Biztos találatnak mondható pl.: a Mogyi Kft. névtelen származási helyű termékeinek tucatja, a szotyolától, a kesudión át, a mogyoróig. (Személyesen mesélte el az egyik üzletkötőjük, hogy hogyan bányásszák ki csákánnyal a konténerbe berohadt penészes magokat.) Aztán vizsgálják meg a most időszerű szőlő és körte importot. A barack már lebukott, de jön majd helyette más Törökországból, Spanyolországból, Marokkóból.

Biztos találat az Indiából érkező fűszerkínálat, a kínai génkezelt rizs, vagy szinte mindegyik étrend-kiegészítő jellegű trendi „organikus” és „bio” készítmény. De nem kell messze menni, mert az ukrán alapanyagú étolajokat, napraforgó magokat szintén érdemes volna ellenőrizni.

És ha már összejött azonnal a 10 növényi termék, akkor nézzük a halakat, húsféléket!

Most van az Anasakis lárva őszi szezonja, mely nem válogat, és szinte az összes tengeri halszállítmányban előfordulhat, legyen az olasz, francia, vagy marokkói, mindegy. Állandó sztár a kardhalak higany- és kadmium terhelése, az élő kagylók hasmenéses kagyló toxin tartalma, stb.
Az összes magyarított feldolgozású lengyel füstölt és nem füstölt halkonzerv benzo(a)pirén tartalma hibátlan célpont egy belső ellenőrzéshez.

Kiváló terep a népszerű és vietnámi pangasius (<<<- kattintson a 150 db találatra), mely a RASFF jelentések (és a balatoni halsütők) egyik sztárja, ha lehet ezt mondani.

De a nagyhírű németországi „friss” szárnyas-húsok, pulyka és csirkemell filék lisztériás mivolta is lehetne ellenőrzési célpont, a dánok heti gyakorisággal jelentik. Az EU szabályozás saját magának állított csapdát, amikor a baromfihús ellenőrzését megszigorította. Pontosan Európa vezető szárnyashús termelője a legnagyobb veszélyforrás, lassan már versenyképes lesz a rosszhírű brazil műcsirkével. Szalmonella, lisztéria, csirketáp szermaradványok, lehet válogatni...

Valamint ne felejtkezzünk meg az élelem-kontakt mérgező anyagok bőséges választékáról.

Ahogy a fenti esetekben sem tudjuk elképzelni az Ön által vázolt alacsony ellenőrzési eredményt, úgy a kínai műanyag áruk, edények, evőeszközök, konyhai felszerelések szerves oldószer tartalma sem lehet Magyarországon soha nem ellenőrzött, máshol pedig egyfolytában jelentett biztonsági eset.

Tragikomikus volna azt hinni, hogy az észtek, lengyelek baráti alapon hozzánk mindig benzo(a)pirénektől mentes halkonzerveket, a kínaiak pedig tökéletes biztonságú műanyagokat küldenek.

A feltételezés már csak azért is tragikomikus, mert bár az MgSzh még mindig nem talált magára, ugyanakkor az NFH által küldött mérgező, veszélyes áruk jelentései hetente tucatjával tarolnak a nemzetközi RAPEX jelentésekben. A kettő közt lévő átfedés pedig a napnál is világosabb.

A fenti ötlethalmaz bárkinek eszébe juthat, akinek van ideje nézegetni, okosan lekérdezni a KétesÁruk.hu 30 ezres mérgező élelmiszer és áru adatbázisát. Még csak regisztrálni sem kell.

Természetesen a fenti ötletelésnél jóval pontosabb, statisztikai alapú biztonsági jelentéseket is készíthetnénk, ha nem volna ellenérdekelt egytől egyig az összes élelmiszer nagy- és kiskereskedelem.

Levele továbbra is arról győz meg, hogy egy-egy, a médiában megszellőztetett, esemény ijesztő károkozásától eltekintve, a belső ellenőrzésük hatásfokának jelentős javításában üzletileg ellenérdekeltek. Ugyan, akkor mit adnának el a 90%-ban kínai árukat forgalmazó konyhaeszköz részlegükben, vagy mivé lenne a hús, vagy a halpult kínálata, mi történne a sajt- és tejszerű termékek tömegével, stb, stb,…?

Megértjük, hogy a legjobb szándékkal sem lehet leválni a világgazdasági élelmiszerelosztás trendjeiről - egyik pillanatról a másikra. De ez kizárólag a pénztőke saját érdekű magyarázata a gondatlanságból elkövetett élelmiszermérgezések elkerülhetetlenségéről, vagy az állítólagos alacsony ellenőrzési találat indoklására.

Végül pedig, jól látja: mi tényleg kivételesen „non-profit”-ok vagyunk. Erre igen egyszerű a magyarázat. Ha más élelmiszerbiztonsági, fogyasztóvédelmi honlapokat megtekint, akkor ott hemzsegnek pontosan azok a kétes értékű „green” csodabogyók reklámjai, amik nálunk a nemzetközileg betiltott anyagok listáira szolgáltatnak példákat. Igen, nagy a Jóisten állatkertje, s a tudatlan bio-trendizésből pontosan ezek a jól ismert környezet- és érdekvédelmi formációk húzzák a legnagyobb hasznot.

Legvégül a nyilvánosságról.

A nyilvánosság hiánya jóval nagyobb károkat okoz, mint a megléte, még vadhajtásaival együtt is. Ha most történne Csernobil, akkor nem ennénk meg tonnaszámra a sugárzó zöldségeket, ahogy a vörös-iszapban megtermelteket sem fogjuk, remélhetőleg.

El tudná képzelni, kedves Pál, hogy hány látogatóval növekedne honlapunk nézettsége, ha pl. az indexes „malackaraj, tékozló fityfene”, vagy a kismamás „Hoxa” blog címlapjáról volna kattintható? Vagy akár az önök milliárdos áruforgalmat képviselő áruházi honlapjáról? És miért nem kattintható? Mert jól látja: az igazi nyilvánosságban ők is ellenérdekeltek és az Ön cége is. De ami késik, nem múlik…
 

A levelezés szerencsére nem szakadt meg, most újból egy lényegi részt idézünk a válaszból:

 "Kedves György,

Az üzleteinkben kb. 1000-1500 mintavétel, a raktárainkban kb. 500-1000 mintavétel és vizsgálat történik mindenfajta zöldség-gyümölcsből évente. Saját hatáskörben mi 100-150 ugyanilyen célzott vizsgálatot végzünk az átvett (de a boltokba még ki nem küldött) és problémásnak ítélt zöldség-gyűmölcsökből. Addig nem küldjük ki, amíg a vizsgálat le nem zárult.

A hozzánk beszállító zöldség-gyümölcs cégekkel kapcsolatban : az utóbbi 10 évben kivétel nélkül mindegyik érintett volt növényvédőszer maradékos ügyben. Ennek oka, hogy a termelőktől minden kritika nélkül átveszik a terméket és nem vizsgáltatják meg, csak az igazolásokat nézik, amit természetesen továbbítanak nekünk.
A józan paraszti ész szerint egy nagy szállítmányból nem a 20-25 kereskedelmi csatornának (üzletek, piacok, csarnokok) kellene 20-25 külön vizsgálatot végeztetnie, hanem a zöldség-gyümölcs szállítónak kellene egyszer ezt megtennie és ha a szállítmány rendben van, akkor szétosztania. A szállítmány vizsgálat ugyan egy összegben nagy költségét (100.000 Ft) pedig 20-25 részre szétbontva vígan be tudja építeni az átadási árába (4-5000 Ft) szinte észrevétlenül."

Most már tudjuk, hogy az évi több százezer tétel kb 1 %-át ellenőrzik a százmilliárdos forgalmú élelmiszerláncban! De azt is megtudjuk a válaszból, hogy szinte kivétel nélkül az összes beszállító volt már sáros. Igazából tehát levélíró biztonsági szakemberünk továbbra is "lehetetlen küldetésnek" tartja az ellenőrzést, miközben a beszállítói ellenőrzés ötletét "józan paraszti ésszel" felfogható megoldásnak tartja. (Ezzel teljességgel egyet is tudunk érteni, még akkor is, ha minden beszállító "érintett volt 10 éven belül" állítás némileg ellentmondó a megtalált esetek elenyésző számával.)

Mégis maradjunk a most már jobban körülírt bázis számoknál és a levonható következtetéseknél.

Ha tehát egyenes arányosságot feltételezünk a vizsgálatok száma és a talált biztonsági problémák száma közt, akkor a kép megdöbbentő: 10 eset 1 % -os ellenőrzés mellett akár ezres nagyságrendű ismeretlenül forgalomba került mérgező élelmiszert jelent évente. És ez csak egyetlen élelmiszer áruház! Ha feltesszük azt, hogy a többi multi láncban is hasonló a helyzet, akkor hát mit etetnek meg velünk? Ne gondoljunk bele, vagy nagy ívben kerüljük el a szemétlerakatokat...

Ez súlyos! Azonban még ijesztőbb arra gondolni, hogy a 10 db megtalált mérgező, vagy gyanús élelmiszer teljességgel a véletlen műve... Ennyit minden boltba járó háziasszony lemazsolázhat egyetlen bevásárlás alkalmával bármelyik multi, vagy nem multi élelmiszerbolt polcairól. Ekkora "eredmény" önmagában tragikomikus, mondhatni: az áruházi és állami élelmiszer-biztonsági ellenőrzések totális csődjét bizonyítja.

Van remény?

Van! Mégpedig igenis a nyilvánosság és a magyar termelő támogatása a megoldás, rögtön be is bizonyítjuk!

Itt látható a Vidékfejlesztési Minisztérium jelentése, melyben 99%-ban magyar eredetű élelmiszerek lefüleléséről olvashatunk. Hát ez szörnyű, mondhatná a felszínes szemlélő... - Már a magyar is a magyart mérgezi?

Miért, a Kedves Olvasó azt hiszi, hogy a tőkeszegény magyar vállalkozó nem simliskedik legalább annyit a hamisításokkal, mint távol-keleti haverja? Dehogynem! Csak hát könnyebb lekapcsolni. 

És a legfontosabb: - a multi méretű import cégek felelősség áthárító mérgezési technikájával szemben ezek a magyar "elkövetők" bármikor újból és újból számíthatnak az ellenőrzésre, így már elemi érdekük a disznóságok elkerülése.

A napnál is világosabb, hogy nem azért kell magyar árut venni, mert az biztonságosabb mint a külföldi, hanem azért, mert a nyomkövetése - ellentétben a világméretű multik kereskedelmi taktikájával - megoldható! A biztonság tehát következmény és nem ok. Mégpedig egy hatékony ellenőrzési stratégia következménye.

Ez a lényeg, ebben segítünk Önöknek épp úgy, ahogy az államnak, - ha végre rájönnek, hogy az érdek közös!

(KétesÁruk.hu, Papp György, főszerkesztő)