"A téglaporos pirospaprika és a vegyszeres alma a rémmesékbe való és nem az üzletek polcaira!" című összefoglaló írásunk, a jogszabály közérthető összefoglalója
itt olvasható.
A 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről teljes szövege:
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 2., 3., 22. és 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. §-ának c) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § E rendelet határozza meg a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerek nyomonkövethetőségére, valamint az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos élelmiszerbiztonsági kockázatbecsléshez szükséges, harmadik országból és tagállamok közötti kereskedelemből származó élelmiszerekkel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. első magyarországi tárolási hely: az a MagyarKöztársaság területén lévő létesítmény, ahova a harmadik országból vagy tagállamok közötti kereskedelemből származó élelmiszert forgalomba hozatal, illetve feldolgozatlan vagy feldolgozott termék előállítás céljára először betárolták;
2. harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli ország;
3. másodlagos élelmiszer-vizsgálat: a forgalomba hozott vagy előállításra szánt élelmiszer tétel hatósági okirat-ellenőrzése és azonosságvizsgálata, fizikális ellenőrzése, az így feltárt jogszabálysértés gyanújának kivizsgálása kiegészítő hatósági ellenőrzés keretében;
4. szállítmány: az egy szállítóeszközbe rakott, egy címzettnek feladott, egy fuvarokmánnyal és egy származási bizonyítvánnyal szállított áru;
5. szállítmányt kísérő dokumentáció: számla vagy szállítólevél, amely tartalmazza az adott élelmiszer csomagolási egységein feltüntetett az adott árutétel vagy a szállítmány nyomon követését szolgáló jelzést is;
6. tagállamok közötti kereskedelem: a Magyar Köztársaság és az Európai Unió más tagállama között az Európai Unióról Szóló Szerződés 28. cikke szerinti élelmiszer kereskedelem.
(2) E rendelet alkalmazásában
1. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.),
2. az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
3. a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 882/2004/EK rendelet)
fogalmait is alkalmazni kell.
3. § (1) A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) a hatósági ellenőrzéseket a harmadik országokból származó és a tagállamok közötti kereskedelem tekintetében a 882/2004/EK rendelet 3. cikkében meghatározott alapelvek szerint szervezi. Az MgSzH az első magyarországi tárolási helyen - beleértve nagy- és kiskereskedelmi egységeket, elosztó központokat, hűtőházakat és előállító létesítményeket - megkülönböztetéstől mentes, kockázatbecslésen alapuló vizsgálatokkal ellenőrizheti az élelmiszerjog előírásainak való megfelelést a mintavételre is kiterjedően.
(2) Ha az MgSzH-nak jogszabálysértésre utaló adat vagy tény jut tudomására valamely olyan szállítmánnyal kapcsolatban, amelynek rendeltetési helye a Magyar Köztársaság területén van, vagy azon keresztül átszállítják, szállítás közben is végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés a szállítóeszköz alkalmasságának vizsgálatára is kiterjed.
(3) A harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 97/78/EK irányelv) hatálya alá tartozó, állati eredetű élelmiszerek ellenőrzését a harmadik országokból az Európai Unió területére behozni kívánt termékek állat-egészségügyi ellenőrzéséről szóló 53/2004. (IV. 24.) FVM rendeletben meghatározottak szerint kell végezni.
(4) A 97/78/EK irányelv hatálya alá nem tartozó, a harmadik országokból az Európai Unió területére behozni kívánt nem állati eredetű élelmiszerek ellenőrzését a 882/2004/EK rendelet 15. és 16. cikkében meghatározottak szerint kell végezni.
(5) Az állati eredetű termékek Európai Unión belüli kereskedelmének állat-egészségügyi ellenőrzéséről szóló 52/2004. (IV. 24.) FVM rendeletben meghatározottak szerint kell végezni az abban meghatározott állati eredetű termékek ellenőrzését.
4. § (1) A 882/2004/EK rendelet 3. cikkének (6) bekezdése és a 17. cikkének (1) bekezdése alapján az MgSzH a hatósági ellenőrzések megszervezéséhez szükséges mértékben kérheti az élelmiszer-vállalkozókat, hogy bejelentsék a harmadik országból vagy tagállamok közötti kereskedelemből származó élelmiszer érkezését a rendeltetési helyre.
(2) Az olyan élelmiszer-vállalkozónak, aki első magyarországi tárolási helyet üzemeltet - ideértve a bértárolási tevékenységet is -:
a) tevékenységét be kell jelentenie a létesítmény helye szerinti MgSzH illetékes kerületi hivatalánál (a továbbiakban: kerületi hivatal), elsődleges termelésből származó, nem állati eredetű alaptermék esetében az MgSzH területi szervénél,
b) a szállítmányokról nyilvántartást kell vezetnie,
c) a fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési időt követő egy évig meg kell őriznie a termék nyomonkövethetőségét biztosító dokumentumokat.
(3) A 3. § (1) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzések megszervezése érdekében az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozónak:
a) a Mellékletben meghatározott, élelmiszer biztonsági szempontból kiemelt kockázatú élelmiszer tételek várható érkezése előtt 2 munkanappal be kell jelenteni a kerületi hivatalnak, illetve elsődleges termelésből származó, nem állati eredetű alaptermék esetén az MgSzH területi szervének:
aa) a jelentést tevő élelmiszer vállalkozás nevét, székhelyét,
ab) az első magyarországi tárolási hely telephelyét,
ac) az élelmiszer megnevezését,
ad) a beérkező szállítmány mennyiségét,
ae) a jelentési időszak szerinti beszerzési árat,
af) a származás helyét, állati eredetű élelmiszer előállító létesítmény azonosító jelét;
b) a Mellékletben nem szereplő, első magyarországi tárolási helyre érkezett tételekről minden hónap 10. napjáig, az előző hónapra vonatkozó szállítmányokról, összesítő jelentést kell küldeni az a) pontban meghatározott adattartalommal a kerületi hivatalnak, illetve elsődleges termelésből származó, nem állati eredetű alaptermék esetén az MgSzH területi szervének;
c) a Melléklet 6., 7., 8. és 9. pontjában meghatározott élelmiszerek esetében, amennyiben az élelmiszer-vállakozónak előzetesen nincs információja a beérkező szállítmány fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési idejéről, az a) pontban meghatározott adatokat a szállítmány beérkezésekor is bejelentheti;
d) az Éltv. 42. §-ának (4) bekezdése és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-ának (4) bekezdése alapján, az országos főállatorvos által hozott határozatban rögzített és hivatalos úton közzétett élelmiszerek esetében, adatszolgáltatási kötelezettség terheli az első magyarországi tárolási helyet élelmiszer-vállalkozót az a) pontban szabályozottak szerint.
(4) A kockázatbecsléshez szolgáltatott adatok alapján felmerült gyanú, illetve az élelmiszer-vállalkozónál tapasztalt nem megfelelősség esetén, a kerületi hivatal, illetve elsődleges termelésből származó, nem állati eredetű alaptermék esetén az MgSzH területi szerve elrendelheti, hogy - az elrendeléstől számított legfeljebb 60 nap időtartamig - az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozó minden élelmiszer tételt az érkezés előtt 2 munkanappal jelentsen be. A jelentésben a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat kell szolgáltatni.
(5) A kerületi hivatal - a hatósági ellenőrzések kedvező eredménye alapján - előírhatja, hogy a melléklet 1-7. és 10., 11. pontjában meghatározott élelmiszereket rendszeresen felhasználó vagy forgalmazó élelmiszervállalkozó, a (3) bekezdés b) pontja alapján havi összesítő jelentést küldjön a kerületi hivatalnak.
(6) A kerületi hivatal, illetve elsődleges termelésből származó, nem állati eredetű alaptermék esetén az MgSzH területi szerve másodlagos élelmiszer-vizsgálat keretében ellenőrizheti a bejelentett élelmiszer tételeket, a 3. § rendelkezései szerint.
5. § (1) A nyomon követhetőség biztosítása érdekében minden forgalomba hozott, illetve forgalomba hozatalra szánt élelmiszer szállítmányt kísérő dokumentációnak egyértelműen tartalmaznia kell az adott élelmiszer tétel nyomon követését szolgáló azonosító jelölést.
(2) A szállítmányt kísérő dokumentációnak vagy számla esetén a számlának a kezelő által hitelesített másolatát az élelmiszer forgalomba hozatalának helyén kell tartani folyamatosan és hatósági felszólításra azonnal be kell tudni mutatni.
(3) A szállítmányt kísérő dokumentációt a fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési időt követő egy évig meg kell őrizni.
6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
7. § Ez a rendelet a 882/2004/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
Melléklet a 3/2010. (VII. 5.) VM rendelethez
Élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelt élelmiszerek
1. Nyers, hűtött vagy fagyasztott állati belsőség;
2. Nyers, hűtött vagy fagyasztott nyesedék hús;
3. Nyers, hűtött vagy fagyasztott fej vagy fejhús;
4. Nyers, hűtött vagy fagyasztott baromfi far-hát;
5. Kezelt vagy kezeletlen gyomor, hólyag és belek, amely nem előrecsomagolt;
6. 1 évnél hosszabb minőség megőrzési idővel rendelkező fagyasztott állati eredetű élelmiszer;
7. 3 hónapnál hosszabb minőség megőrzési idővel rendelkező fagyasztott „Csontokról mechanikusan lefejtett hús” vagy „MSM”;
8. Olyan élelmiszer, amelynek fogyaszthatósági ideje a Magyarországra érkezését vagy a nagykereskedelmi forgalmazását követően 2 napon belül lejár;
9. Olyan élelmiszer, amelynek minőség megőrzési ideje a Magyarországra érkezését vagy a nagykereskedelmi forgalmazását követően 14 napon belül lejár;
10. Szállítmányonként 5 tonna feletti húsra, halászati-, húsipari termékek, baromfihús, vadhús, nyúlhús, tenyésztett vadhús, tej és tejtermék, tojás;
11. Szállítmányonként 20 tonna feletti 10. ponttól eltérő valamennyi a feldolgozatlan és feldolgozott élelmiszerek szállítmány, az elsődleges termelésből származó nem állati alaptermék, illetve az élelmiszerként történő forgalmazási és feldolgozási céllal beszállított élő állat.
![[Valid RSS]](/art/_vrss.png "Valid RSS feed")
Magyar élelmiszer jelentések az MGSZH - mint egyetlen hivatalosan feljogosított jelentőtől (RASFF)
