A műsorvezető: KRIZSÓ SZILVIA

Mv.: - Önök tudják mit esznek? Mindig megnézik a termékeken lévő címkét? És, ha megnézik, elhiszik, ami azon szerepel? Nos, ha igen, akkor önöket is beetetik. Mert sajnos még mindig igaz a mondás, átalakított változata, nem minden az, aminek látszik. És, hogy ne csak szócséplés legyen, Nagy András kollégám bemutatja, miért vonták ki egy cég összes tejtermékét a boltokból.

R.: - Rejtett kamerával próbavásárlásra megyünk az FVM állategészségügyi ellenőreivel, miután bejelentést tettünk a hivatalnál arról, hogy információink szerint egy bizonyos fajta tejföl gyártója pálmaolajat kevert termékéhez. A mintát egy budapesti belvárosi üzletben veszik meg az ellenőrök. Ez pedig már a gyártó cég budapesti raktára. Pár héttel később. Miután a próbavásárlásból származó mintában a laboratórium tényleg talált növényi zsiradékot, a hivatal munkatársai rajtaütnek a raktáron. Ezzel egy időben a celldömölki gyárat ugyanígy megszállják az ellenőrök.

Név nélkül: - A tejföl nem tartalmazhat növényi zsiradékot. Van egy úgynevezett élelmiszerkönyv, ami meghatározza, hogy miből lehet tejfölt csinálni, és azt úgy hívják, hogy tej.

R.. - Bemegyünk a raktárba, hogy az ellenőrök az ottani mintát is megvizsgálhassák.

Dr. Hajós Ádám, élelmiszerlánc-biztonsági igazgató, Főváros és Pest Megye : - Nem jelöli azt, hogy növényi zsiradékot tartalmaz. Ha jelölné, akkor már nem szabad tejfölnek hívni.

R.: - Akkor minek lehetne hívni?

H.Á.: - Felfölnek mondják ezt, mint ez a tejital, ami nem tej. Ennek semmilyen növényi zsiradékot nem szabad tartalmazni. Mert, ha tartalmaz, az hamisítás. Magyarul becsapja a vásárlókat. Ettől egészségkárosodása nem lesz senkinek sem, nem betegszik meg tőle. De ez egy hamisítás, mást kap a pénzéért, mint amit ráírtak.

R.: - Pár nappal később kiderül, hogy nemcsak a tejfölnek hívott olajos keverékkel volt probléma.

"Visszahívják a celldömölki telephelyű Friss Élelmiszer Kft. október 21-éig előállított és kereskedelmi forgalomba került összes tejtermékét, mivel a termékek nem felelnek meg az előírt összetételnek."

R.: - Az egykori vágóhíd területén működő tejtermék raktárkészletét bejelentésünk nyomán a hivatal zárolta. A cég ellen eljárás indult hamisítás gyanújával. Bár a hivatal nem adta ki a hivatalos jegyzőkönyvet, hogy mit találtak, milyen növényi eredetű zsiradékot abban a tejfölben, úgy tudjuk, hogy 55%-ban pálmaolajat tartalmazott. Hogy honnan származik a pálmaolaj? Jó kérdés. Annyi bizonyos, hogy nem a jó magyar pálmatermő vidékeken sajtolták.
Az eljárás lényege a következő: -a tejfölt hígítsd fel az olajjal keverd össze és máris kész az elegy, aminek az előállítása dobozonként 3-4 Ft-tal kevesebbe kerül, mintha tejből készítenéd. Ó igen, azok a régi szép idők, amikor a tehénből tej jött, a tejből pedig tejföl lett. Úgyhogy nem adtak hozzá semmit és nem is vettek el belőle semmit. A Tudatos Vásárlók Egyesülete szintén a tejfölöket vizsgálta. Azon belül is azt, hogy a 20%-os tejföl tényleg 20% zsírt tartalmaz-e. Hány százalék volt az ahol kisebb-nagyobb problémák mutatkoztak?

Gulyás Emese, elnök, Tudatos Vásárlók Egyesülete: - Egyharmad volt azoknak az aránya, amelyek problematikusak voltak, mégpedig olyan szempontból, hogy nem volt bennük annyi zsírtartalom, mint amennyinek kellene lennie.

R.: - Az egyesület laboratóriumban vizsgáltatta meg a kb. tucatnyi boltban kapható fejfölt. A legrosszabb termék 17-18% zsírt tartalmazott a ráírt 20% helyett. De olyan is volt, amelyikben 35% volt a zsírtartalom. Definiált-e az egyáltalán, hogy mit nevezünk hamisításnak? Egyértelműen meghatározható-e?

Dr. Bognár Lajos, élelmiszerbiztonsági elnökhelyettes, MGSZH: Jogszabályban egyértelműen nincs meghatározva, hogy mi az élelmiszerhamisítás, mint definíció. Azonban számos olyan jogszabály, illetve a Magyar Élelmiszerkönyv meghatározza, hogy egy élelmiszernek milyen paraméterekkel kell rendelkeznie.

R.: - A tejfölgyártásban tapasztalt egyébként egészségre nem ártalmas visszásságok nem egyedül a tejiparra jellemzők. Legutóbb a 2005-ös Év Borásza, Vincze Béla pl. glicerinnel pancsolta a borát, feltehetően egy kis extra haszon reményében. Aztán vannak a komolyabb, egészségre ártalmas szennyezések, az ólommal dúsított pirospaprika vagy a melaminnal mérgezett tejpor esete. Hogy a génkezelt szójáról és egyebekről ne is beszéljünk. Ez utóbbit egyébként nem kis részben a Greenpeace nyomására az Unió erősen szűri. Ha már a szűrésnél tartunk, létezik egy uniós gyorsriasztási rendszer, amellyel a tagállamok figyelmeztetik egymást, ha valami ronda dolgot találnak az élelmiszerekben. Papp György, aki a kétesáruk.hu veblapon önszorgalomból fordítgatja az uniós riasztási jelentéseket meglepőd dolgot talált.

Papp György, alapító, kétesáruk.hu: - Maga a jelentésállomány, ami nálunk magyarul olvasható, az, az eredeti EU-s szabályozás szerint és ezt be kell, hogy tartsuk mi is, nem tartalmazhat konkrét cégmegnevezést. Mondok egy példát, mondjuk kadmiumos portugál halkonzerv, vagy benszpirines észt sprotni, füstölt hal, ennyit tudunk. Tehát nem tudjuk azt, hogy most melyik észt vállalatnál gyújtottak alá traktorgumival a sprotni alá, hogy benszpirines lett, ami erősen rákkeltő, de tudjuk, hogy észt sportni igen, az egy rákkeltő anyagot tartalmaz.

R.: - Az pedig csak hab a tortán, mondja Papp György, hogy a hazánkhoz hasonló méretű országok Csehország, Szlovákia például tízszer annyi élelmiszerveszélyre hívja fel a figyelmet, mint Magyarország. Mondjuk jóval több élelmiszert is gyártanak.

B.L.: - Az élelmiszer az egy bizalmi termék, és a fogyasztó csak a termék csomagolásáról, jelöléséről tudhatja, hogy mit eszik.

R.: - Azon pedig nem mindig jelenik meg, hogy miből is vannak az összetevők. És miből vannak az összetevők összetevői. Az élelmiszergyártás hatalmas ipar. A normális három hónap helyett hathetes korára vágáséretté hizlalt csirkékkel és tápoldatból kinövő irreális méretű zöldségekkel. Azt pedig olykor csak találgatni tudjuk, hogy mi kerül a tányérunkra.

Mv.: - Vendégeink Süth Miklós, országos főállatorvos, jó estét kívánok! Egyébként a Földművelésügyi Minisztérium szakállamtitkár is egyben. Szeitzné Szabó Mária, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója, jó estét kívánok és Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Élelmiszer Szakértői Bizottságának vezetője, jó estét kívánok! Mondja, hogyha kollégám nem viszi be bevizsgáltatni ezt a termékcsoportot, akkor meddig van a polcokon? Soha, senki nem jönne rá erre?

Süth Miklós, országos főállatorvos: - Nagy valószínűséggel sokkal később, vagy lehet, hogy soha nem jönnénk rá. Hiszen nem minden egyes élelmiszer van megvizsgálva hatóság által, sehol a világon. Ez kifejezetten az élelmiszer-előállítónak lenne a felelőssége, és az élelmiszer forgalmazójának. Attól a pillanattól kezdődően, amikor a bizalmi termékről beszélünk, az attól bizalmi, hogy aki azt elkészti és odateszi az asztalunkra, az mindazt tette vele, amit a jogszabályok elvárnak. Tehát ettől a tejföltől is ezt kellett volna, hogy elvárjuk.

Mv.: - Ez odáig rendben van, de most már azt egyre inkább látjuk, hogy a bizalom az olyan értelemben teljesen megrendült, hogy az ember tényleg nem tudja, hogy mit eszik és mit iszik. Jól van ez így? Hogy gyakorlatilag mindenki azt ír rá, a termékcímkére, vagy azt nem ír rá, amit akar?

Szeitzné Szabó Mária, Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója : - Természetesen ezt a vállalkozói felelősséget ellenőriznie kell a hatóságnak és ellenőrzi is. De ezek az ellenőrzések elsősorban arra irányulnak, ami várható és, ami lehetséges és, amit az embere egy szabályosan működő vállalkozástól várhat. Tény az, hogy nemcsak Magyarországon egyébként, hanem az egész világon egyre nagyobb problémát jelentenek a csalások kés a hamisítások és valóban erre a jelenleginél jobban odafigyelni és jobban fel kell arra készülni az ellenőrzésnek, hogy ilyen funkciókat is figyelembe vegyen.

Mv.: - Ezt ugye évek óta mondjuk, amióta az Unió tagjai lettünk állandóan szó van az élelmiszerbiztonságról, arról, hogy szigorítani kell majd valamilyen szinten az ellenőrzést, mert a határokon keresztül ide bejön egy csomó minden és az egy dolog, hogy most ebben az esetben az egészségünk nem károsodott, de akár károsodhat is, hiszen megmutattuk az előző példákat. Akkor miért nincs szigorúbb szabályozás?

S.M.: - A szigorú szabályozás az alapvetően arra épül, hogy tisztességesek a vállalkozók.

Mv.: - De erre látjuk, hogy hiába épül.

S.M.: - Igen, csak ezzel van egy gond, hogy 27 db tagország van, a 27 tagországból meggyőződésem, hogy nem Magyarország az egyetlen, ahol hamisítás történik, hiszen azért nemcsak magyarországi termékekkel van kifogás. Értelem szerint ez egy folyamatos harc. A tisztességes vállalkozók és hatóságok és a tisztességtelenek között. Hiszen azért a tisztességes vállalkozónak hihetetlen pluszköltséget jelent a tisztességtelen, mi több, hihetetlen plusz adminisztrációs terhet jelent. Így értelem szerint a tisztességes vállalkozó is, inkább felvállalja sok esetben a tisztességtelen jelenlétét, és tudja azt, hogy ezek a rések keletkezhetnek, mintsem, hogy olyan pluszterhet vállaljon fel, amelyik neki költségkiadást jelentene. Néhány évvel ezelőtt pont erről beszélgettünk, hogy Magyarországon valaha egy húsipari termékre, ha egy címke rákerült, azt a hatóság adta ki. Darabra kellett vele elszámolni. Szigorú számadása volt. Ez az EU-s csatlakozással megszűnt. Azt mondtuk, hogy akkor legyen a magyarországi szabályozás szigorúbb. Leültünk szakma képviselőivel, és az értelem szerint ők is arra jutottak, hogy ne legyűnk szigorúbbak, hiszen ez nekik pluszterhet jelent. Tehát ettől a pillanattól kezdődően mindig mérlegelni kell a tisztességes vállalkozók és az őket képviselőkkel, hogy hol lehet meghúzni azokat a szabályokat, ahol még lehetünk szigorúbbak, hiszen elvállalják a magyar vállalkozók is, vagy hol vagyunk kitéve sajnos a tisztességteleneknek.

Mv.: - Önnek megnyugtató ez a válasz?

Dömölki Lívia, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Élelmiszer Szakértői Bizottságának vezetője: - Egyáltalán nem, az összes európai fogyasztó ki van téve ugyanennek a helyzetnek, hogy kiszolgáltatott. Élelmiszert muszáj vásárolni. És valóban ez a filozófia, hogy a vállalkozók tisztességesek, de ez már úgy tűnik, hogy a múlté. Tehát az a szomorú, hogy megint egy magyar cég csinálta velünk ezt, holott azt próbáljuk a fogyasztóknak elmondani, próbálják a vállalkozók is, hogy vegyen magyar terméket, mert az biztonságosabb, mint az import. És most kiderült, hogy mégse biztos, hogy az. Lehet, hogy biztonságos, de nem biztos, hogy jól jár vele a fogyasztó. Mert ebből a tejfölből aztán paprikás csirkét nem lehet csinálni, mert rögtön kiderül, hogy nem az van benne, aminek lenni kéne.

Mv.: - Mit gondol hogyan kellene változtatni a szabályozáson?

D.L.: - Én azt gondolom, hogy akit rajtakapnak, azt tényleg nagyon szigorúan meg kellene büntetni, mint ahogy Olaszországban, azonnal letartóztattak valakit, aki fuzáriumos búzát őrölt. Nem szórakoztak vele, hogy úgy mondjam, hogy most akkor majd ő kivédekezi magát, hanem fogták és letartóztatták. Szerintem ez bűncselekmény az élelmiszerhamisítás.

Mv.: - Lehet bűncselekménynek minősíteni az élelmiszerhamisítást?

Sné Sz.M.: - Én erkölcsi szempontból egész határozottan azt mondom, hogy igen. Tehát aki az élelmiszereinkkel pancsol, az bűnt követ el. Természetesen ez nem jogi fogalomban érthető, hiszen látjuk valamennyien, hogy nemcsak élelmiszerrel, hanem más ügyekkel kapcsolatban is megtörténik a cselekmény, van egy komoly sajtóvisszhangja és utána valahogy soká-soká évek múlva derül ki, vagy kis sem derül, hogy mi lett a következménye. És még egyvalamire szeretném felhívni a figyelmet, hogy nincs olyan, hogy ártalmatlan élelmiszerhamisítás, hogyha valaki egy üzemben pancsol, olyan dolgokat csinál, amiket dugdosnia kell, akkor ott soha nem tudjuk, hogy ő mit kever bele, hogy keveri bele, tehát soha nem zárhatjuk azt ki, hogy az a termék biztonságos.

S.M.: - Nagyon fontos ezt kiegészíteni azzal is, hogy azért történik nagyon sok minden Magyarországon, hiszen létrejött a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testületnek kifejezetten van egy különös kockázatú termékek munkabizottsága. A következő fél év fog arról szólni, hogy kifejezetten egy tudatosító kampánnyal próbáljuk még inkább a vállalkozókat és a fogyasztókat tudatossá tenni, hiszen..

Mv.: - ..igen, csak bocsánat, hogy megint vitatkozom, de halljuk a híradásokban, csak ezen a héten, ha azt mondom, hogy ne etessük a gyerekeket körtével, mert olyan mennyiségű vegyszer van rajta, ami egyszerűen elfogadhatatlan, akkor jó, hogy van egy testület, aki a következő fél évben majd erről beszélget, de addig jönnek az országba olyan élelmiszerek, amiket megeszünk.

S.M.: - Két dolog van. Egyrészt van egy ellenőrzés, amelyik próbálja saját eszközeivel pénzügyi lehetőségeivel a vizsgálatokat elvégezni. Éves szinte 1 millió db vizsgálat történik. Az összes élelmiszerből. Ebben minden benne van. A friss zöldség-gyümölcstől a feldolgozott élelmiszerig. Ezt kell elosztanunk, hiszen ennyire van pénzünk. A másik oldalon pedig értelem szerint pont az a leglényegesebb, hogy aki ezt teszi, az tudatos, hiszen ebben az üzemben dolgoztak, hiszen azért ebben az üzemben kellett, hogy tudják, hogy mi történik. Senkinek nem jutott eszébe sem erkölcsileg, sem jogilag, hogy ezt esetleg hatóságnak jelezze, hanem az önök kiváló kollégája volt, aki felhívta rá a figyelmünket.

Mv.: - Hát igen, mondjuk azért akkor, amikor a munkanélküliség mindenkinek a feje fölött lebeg, akkor valószínűleg nem elvárható, hogy rohanjanak jelenteni a főnökről.

S.M.: - Ha nem is elvárható, én azt gondolom, hogy a bizalmi termék esetében ez mindenféleképpen elgondolkodtató. Hiszen azért legyünk nagyon őszinték, itt az egészségünkről van szó. Amikor azt mondjuk, hogy a 70%-a szervezetünket károsan befolyásoló anyagoknak az élelmiszerrel jut be, akkor ez egy különös erkölcsi felelősség. És ezért is értek egyet Dömölki Líviával, nagyon komolyan kell ezt szankcionálni. Értelem szerint a szankcióból eljutottunk valameddig, ami azt jelenti, hogy ma már milliárdokra is lehet egy vállalkozást bírságolni. Ennek ellenére úgy tűnik, éppen abból kifolyólag, hiszen a lebukás veszélye azért nagyobb, mint bárhol, hiszen ahogy említettem meggyőződésem, hogy nem Magyarországon történik csak ilyen. Magyarországon azért folyamatosan találkoztunk ezzel, azért menjünk csak visszafelé az időben, itt vagyunk a tejfölnél és természetesen az összes többi termékkel kapcsolatban is úgy nyilatkozott a vállalkozó, hogy azt is vissza kell, hogy hívja, hiszen nem tudja biztosan, hogy került-e bele. Néhány héttel ezelőtt ugye borral kezdtünk, aztán mehetünk az időben visszafelé a méz, és szépen sorba mehetünk, hogy mindig, mindig valahonnan kibukkan valami, hogy nincs minden teljesen rendben.

D.L.: - Csak azt nem tudjuk, hogy mi történik a vállalkozóval ezek után. Azt szeretné a fogyasztó tudni.

S.M.: - Mi már tudjuk, ami azt jelenti, hogy hónapokra, évekre elnyúlik egy ügy és ez a három ügy is, amit utoljára említettem nagyon jól mutatja. Kikerül a sajtóba, utána elkezdünk vitatkozni, két tábor lesz, az egyik tábor úgy gondolja, hogy koncepcionális per folyik, a másik meg úgy, hogy tessék már megoldani ezt. Hiszen emberek fogyasztják ezt az élelmiszert.

Mv.: - A fogyasztóknak ön egyébként mit javasol? Tehát, hogy ugyanúgy nagyítóval menjünk a címkét nézegetni, és aztán vagy elhisszük, vagy nem, és majd hátha ebben segít a hitünk?

D.L.: - Talán a legjobb módszer az, hogy lehetőleg egy helyen vásárolunk, tehát nem feltétlenül azt kell nézni, hogy most éppen mit akcióznak, hanem, ha megszoktunk egy helyet, vagy, hogy is mondjam, már szinte személyes ismeretségünk van, akkor azért kevésbé valószínű, hogy becsapnak bennünket. Bár a Kosár Magazin tanúsága szerint megvizsgáltunk 8 db friss tejet, ami most nagyon divatos a piacon, friss tejet vinni és a nyolcból 8 biztonságos volt, csak éppen vagy vizezett volt, vagy fölözött volt, tehát nem volt igazán megfelelő minőségű ahhoz képest, hogy erre kötelező előírás van.

Mv.: - Ezt ilyenkor jelzik a hatóság felé?

D.L.: - Hát a média felé, hatóság felé természetesen mindenfelé, mert mást nem tudunk tenni, mert mi civilek vagyunk, tehát csak el tudjuk mondani, hogy ezt tapasztaltuk és akkor megjegyzem, hogy valóban mindig lép a hatóság, hogyha jelezzük, hogy probléma van. Csak és hát biztos, hogy az is benne van a dologban, hogy nagyon sokféle élelmiszer lett Magyarországon, és beszélünk róla, mert régebben is voltak ilyen problémák, én már akkor is ezen a területen dolgoztam, csak éppen nem nagyon beszélt róla a sajtó.

Mv.: - Most akkor beszélünk róla. Még egyetlenegy kérdés, hogy amiről nem lehet beszélni, a riportból is kiderült, hogy el lehet mondani, hogy nem tudom milyen származási országból jövő iksz és iksz szerrel fertőzött sprotni, avagy lekvár, avagy nem tudom mi, de miért nem lehet nevesíteni ezeket a termékeket?

S.M.: - Ma már lehet Magyarországon. Hiszen azért változtattuk meg a törvényt is, és azért kellett hozzá törvény, hogy a másik törvények szempontjából ne lehessen azt mondani, hogy a személyiségi jogokra való hivatkozással nem lehet. Kifejezetten az volt az alapja, hogy igenis a fogyasztó az elsődleges, és az egészségünk az elsődleges. Ennek megfelelően az új élelmiszertörvényünkben már benne van, tehát ennél a cégnél sem kellett már hezitálni úgy, mint a mézes cégeknél, hogy na most kimondhatom, na most nem mondhatom ki, miért nem mondja ki, hiszen még nem volt meg a felhatalmazás. Ma már nyugodtan azt mondhatom, hogy ez a Kemenesi Tej Kft.-nek a termékei. És pont azért tehetem, mert törvényi felhatalmazás van rá. Tehát innentől a fogyasztó el tudja dönteni. A nemzetközi gyakorlatban is értelem szerint a hatóság részére pontosan nevesítve van, hiszen nem tudnánk eljárni. Ha a hatóság csak annyit kapna a társországtól, hogy egy sprotniról van szó és esetleg az országot mellé, soha nem találnánk meg. Hiszen..

Mv.: - ..de most amit egyébként bejelentenek külföldön, azt megtalálják. Csak egyetlenegy rövid reakció, mertén leszedtem az önök honlapjáról azt, hogy bejelentő országok bejelentették, hogy
mit találtak. Például ebben a hónapban 12-én gyümölcs joghurtban fémdarabokat találtak Németországban, német termékről van szó. Azt Ausztriában benzopirén szárított halban, ez egy olasz termék, és sorolhatnám, ezek mind ebben a hónapban voltak, nem is nagyon olyan régen. Erről önök kapnak jelentés? Hiszen ezek a termékek hozzánk is bekerülhetnek.

Sné Sz.M.: - Természetesen a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalon belül 24 órás ügyletben dolgoznak a kollégáink, és folyamatosan figyeljük ezeket a híreket, amit azonnal megkapunk.

Mv.: - Ilyekor azonnal tudnak intézkedni, hogy ki is vonják a termékeket?

Sné Sz.M.: - Ilyenkor azonnal tájékoztatjuk az ellenőrzést végző hatóságot, hiszen a mi hivatalunk nem ellenőriz. És ők azok, akik kimennek a helyszínre, az üzemre, mert megkapjuk az úgynevezett disztribuciós listát is, tehát egész pontosan tudjuk, hogy melyik üzemben, hány db termék, milyen érkezett. Hogy miért nem tehetjük ki nyilvánosan, hogy milyen cégről van szó, azért, mert ez egy gyors jelzés, nevéből eredően, és nem egyszer, nem kétszer fordult már elő, hogy utána mondjuk egy-két nappal helyesbítették, hogy bocsánat, mégsem ennek a cégnek a terméke volt.

Mv.: - Tehát magyarul először be kell vizsgálni és , amikor megvan az eredmény, akkor lehet.

Sné Sz.M.: - Először meg kell nézni, hogy mi a helyzet és akkor viszont nyilvánosságra hozzuk, hogyha szükséges.

Mv.: - Köszönöm szépen önöknek a beszélgetést.

Ez volt A Szólás szabadsága, adásunk után most jön a Kultúrház, mi legközelebb egy hét múlva jelentkezünk, addig is minden jót önöknek, köszönjük figyelmüket, viszontlátásra!