A vér koleszterin szintjét az esetek többségében a bevitt koleszterin mennyisége nagyban befolyásolja, így mozgással összekapcsoltan diétával hatékonyan tehetünk azért, hogy az egyensúly helyreálljon. Az esetleges súlytöbblet leküzdése, már önmagában is segít a vérzsszint helyreállításában. Megnéztük, mit tehetünk, mielőtt a gyógyszerekhez nyúlnánk.

Fogyasszunk növényi olajokat, nem kifejezetten a napraforgó, hanem egyéb növényi olajok fogyasztásának túlsúlyát értjük ezalatt, így például az olíva olajét, amelyet salátákban jól alkalmazhatunk. Fontos tudni, hogy az olívaolaj hő hatásra átalakul, értékes tulajdonságait elveszíti. Mivel sok többszörösen telített zsírsavat tartalmaz, fogyasztását nem kell túlzásba vinni: heti 1 – 2 evőkanállal elegendő. Emellett érdemes a napraforgó olajat egyéb növényi olajjal kiegészíteni. Főzéshez használjunk például az olyan növényi olajakat, amelyek háromféle olajból tevődnek össze (például kukoricacsíra, repce, és napraforgó) ennek előnyösebb a zsírsav összetétele, és az íze is közelít az általunk megszokotthoz.

Hasonlóan előnyös a különböző csírák fogyasztása. Rosttartalmuk megköti az epesavakkal együtt kiválasztott koleszterint, amely így nem szívódik vissza, másrészt vitamin és növényi olaj tartalmuk szintén jó hatású. A búzacsírát használhatjuk dióval keverve vagy  anélkül kefirbe, joghurtba, salátákra szórva. Érdemes először kevesebbet keverni az ételünkbe, majd ha megszoktuk az ízét növelhetjük a mennyiséget. Kiemelendő a zab fogyasztása (zabpehely, zabkorpa) amelyek különösen hatékonyan csökkentik az LDL (rossz) koleszterin szintet. Annak is ajánlom a zabkorpa fogyasztását, aki nem szereti a búzakorpát, mivel sokkal apróbb és kevésbé „korpa ízű” mint társai. Fontos megjegyezni, hogy nagyobb mennyiségű csírák, korpák fogyasztása esetén (napi 30 – 50g) növeljük a folyadék bevitelt, mert ezen alapanyagok a bélben megduzzadnak. Víz hiányában a bélfalból vonnak el vizet, amely székrekedést, hasfájást okozhat. Megfelelő folyadék bevitele mellett azonban ellentétesen hatnak: megelőzhető velük a székrekedés.

Ha otthon sütjük a kenyeret a liszt egy részét lecserélhetjük korpára, csírára. Ez fél kiló liszt esetén 70 – 75 grammnál többet ne tegyen ki, mert a kenyértésztánk összetömörödhet tőle. Vízkötő képességük miatt a felhasznált víz mennyiségét is 20 – 25 ml-el érdemes megnövelni. Az olajos magvaknak is hasonlóan jó hatásuk van a vérzsírokra. Kiemelkedik ezek közül a lenmag. Apró sötét színű, s ha víz vagy folyadék éri, felülete síkos lesz, ezért sokan nem kedvelik. Ez a tulajdonsága kiküszöbölhető, ha zacskós lenmagot vásárolunk, azt megőröljük, és így keverjük bele a kenyerünkbe, kefírbe, joghurtba, rakott vagy töltött ételekbe.

A zöldségek, gyümölcsök is ajánlottak, ha a koleszterinnel problémáink akadnak. Fogyasszunk minden étkezésre belőlük valamilyen formában. A villás reggelit sem kell hanyagolni, csupán arra ügyeljünk, hogy heti 3 tojásnál többet ne fogyasszunk, és érdemes a felére csökkenteni a felhasznált olaj mennyiségét a készítés során. Töltött ételekbe is csempészhetünk reszelt, párolt zöldségeket. Tízórai, uzsonna mellé praktikus valamilyen gyümölcsöt fogyasztani. Ha van kedvünk és időnk, pizzát és hamburgert is készíthetünk otthon: így az összetevőket mi határozzuk meg, nem lesz tele cukorral, és telített vagy többször hevített zsiradékkal.

Magas a koleszterinszint a szárnyasok bőre alatti zsiradékban, továbbá magas még a belsőségekben, ezért kell kerülni a különböző házi készítésű hurkát. A máj fogyasztása egyéb értékes összetevői miatt nem tilos, de 3-4 hetente fogyasszuk csak. Hasonlóan az egyes sertés húsrészeket is érdemes mellőzni: úgy mint az oldalast, szalonnát, tüdőt, velőt. Alacsony a zsírtartalom a karajban és a combban, de ha olyan húst fogunk ki a hentesnél, akkor a lapockában és a tarjában is elfogadhatóan alacsony lehet. Érdemes azonban tudni, hogy ezen húsrészekben több az úgynevezett rejtett zsiradék, ezért ezek fogyasztása sorrendileg csak a szárnyasok, a karaj és tarja után javasható. Ha valaki ragaszkodik a sertéshúshoz, marhahúshoz, vásároljon mangalica húst, szürke marhát; kimutathatóan jobb a zsírsav összetételük.  Iktassuk be a halat is az étrendünkbe. Azonban, hogy a tenyésztett folyami halaknak, amelyeket kukoricával etetnek, a sertéséhez hasonló a zsírsav összetételük. Ezért inkább érdemes tengeri halakat (makréla, tonhal,) előnyben részesíteni. (Ez kétséges manapság, a tengeri halak magas szennyezettsége miatt. Talán mégis jobban tesszük, ha maradunk a jóminőségű magyar fiolyami halaknál /A szerk/) Olajsav tartalmuk hasonlóan jótékony hatású. Fogyasszunk belőle hetente egyszer, ha megszoktuk, akár háromszor négyszer is. (A japánok körében szinte ismeretlen a koleszterin probléma! - NA DE ŐK NYERS HALON ÉLNEK - KENYÉR HELYETT IS azt esznek szinte./ A szerk./)

Magas koleszterinszint esetén nem csak a minőségi, de a mennyiségi zsírbevitel is meghatározó. Használjunk ezért  fele annyi olajat mint eddig, kerüljük a bő zsírban sütést, inkább pároljuk az ételeinket. A tejtermékek közül mindenképpen válasszuk a zsírszegény formákat. (Azonban közismert, hogy ezek a light készítmények bőséggel tartalmaznak eredetidegen állományjavítókat, úgy hogy lgondoljuk át, mivel okozunk nagyobb kárt szervezetünknek. /A szerk./)  A tejzsírnak ugyanis állati eredete miatt magas a koleszterin szintje, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenből a 0 százalékosat kell vennünk. Elég például ha joghurtból, kefirből vásárolunk 0 százalékosat,  ilyenkor vehetünk 12 százalékos zsírtartalmú tejfölt, és 1,5 százalékos tejet. Főleg akkor igaz ez, ha emellett kevés sertéshúst fogyasztunk. A tejzsír ugyanis nagyon sok értékes vitamint tartalmaz, amitől megfosztjuk magunkat, ha minden tejtermékből csak a teljesen zsírtalanítottat választjuk.

A fentieket olvasva, úgy tűnhet, minden jóról le kell mondanunk. Tény, hogy nem egyik napról a másikra kell változtatni. Kössünk kompromisszumot, és fokozatosan változtassunk életvitelünkön. Merjünk új ízeket megismerni , és ne zárkózzunk el attól, hogy új alapanyagokat iktassunk az étrendünkben. Írjuk össze, melyek azok az ételek, amiket szívesen fogyasztunk, és egy szakemberrel leülve megbeszélhetjük, mihez ragaszkodunk, s miből vagyunk hajlandóak engedni. Ez körülbelül 20 -25 percet vesz igénybe, ha kész listával kérünk segítséget. Két – három hetente  pedig tarthatunk egy „bűnözős napot”, amikor kicsit visszatérhetünk a rántott húshoz, a túrós csuszához. De tartsuk magunkat az eredeti elképzelésünkhöz, így próbálkozásunk biztos eredményes lesz.