(A sokkoló képekért gyengébb idegzetű olvasóinktól elnézést kérünk)
A lényeg: a multinacionális érdekeknek alárendelt élelmiszerlánc!
Az összes többi: következmény.
Ezek közt a legsúlyosabb, hogy nincs az a nemzeti élelmiszerbiztonsági hatóság, mely biztonsággal állíthatja, hogy nem ettük már meg, vagy éppen most nem esszük meg a dioxinos táp méreg élelmiszerlánc-következményeit.
Ha egyszer a német tápszergyárak voltak oly kedvesek meglepni (első körben a német hazai termelőket) a mérgező ipari zsírt tartalmazó tápszerrel, akkor a következmények ellenőrzése gyakorlatilag már lehetetlen.
Adatok a RASFF adatbázisból, melyre divat ma már hivatozni:
/és még 154 darab további dioxinos mérgezési jelentés az elmúlt 20 év alatt itt <<<-/
A gond tehát a következő:
Előfordulhat, hogy ez az ipari zsír - dioxin jelenség mégsem annyira egyedülálló, csak most éppen ráirányul a figyelem.
Aztán: nem igaz, hogy a dioxinos német tojásléről akár egyetlen egy jelentés is szólna a közelmúltból. A tápról igen a tojásról nem. Nomármost: ha a Mébih (Magyar élelmiszerbiztonsági Hivatal) "megnyugtató" jelentésében ez áll címlapon:
Az Európai Unió gyorsriasztási rendszerén (RASFF) keresztül eddig érkezett információk alapján Magyarországra nem szállítottak a németországi ügyben érintett, dioxinnal szennyezett takarmánytételekből, valamint élelmiszerekből.
Akkor valaki itt valamit nagyon nem ért!
 A RASFF rendszer magától nem fog minket megvédeni a dioxinos mérgezett táp - élelmiszerláncban történő további felbukkanásaitól! Attól csak magunk védhetjük meg magunkat, ahogy például az Ír TESCO is tette, amikor biztonsági okokból az összes olyan termékét levette a polcról, melyben feltételezhető a dioxinos táppal etetet tojótyúkok tojásából készült tojáslé felhasználása. Megteszi ezt a magyar TESCO? ... Majd meglátjuk. A SPAR és a CBA megtette a szükséges belső ellenőrzéseket, hallottuk a tegnapi friss hírekben.
További tények:
Mivel voltunk olyan bátrak, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) honlapján pdf állományban közzétett és ezért NEM lekérdezhető élelmiszerbiztonsági jelentéseket beintegráljuk a KétesÁruk.hu RASFF adatszerkezetébe, ezért bárki ellenőrízheti, hogy a RASFF adatok gyarapítására AZ EU-tól kizárólagos jogot kapott (VM) Mébih és ezen 102 db jelentés közt van e átfedés.
A naiv olvasó EU polgárként joggal hihetné, hogy ami az VM állományában jogsértés, az az EU-ban is az. Azt hihetné, hogy az összes hamis borról, penicilines cukrozott mézről jelentés ment az Európai Unió Élelmiszerbiztonsági Gyorjelentéseit tartalmazó adatbázisba, a RASFF-ba.
Hát nem ez a helyzet...
Mert a fenti 102 db <<< jelentésből a RASFF adatbázisba alig néhány jutott be. Ne tévesszen meg senkit az a tapasztalat, hogy itt mégis lekérdezhető, mintha a RASFF része volna..., :) - ez "csak" rajtunk múlott.
A fenti tény önmagáért beszél, valamint az is, hogy a fenti 102 db <<< jogsértés 95 %-a a magyar kistermelői bakikkal foglalkozik és csak alig féltucat a külföldről hazánkba áramló és a multiknál elfogott élelmiszerbiztonsági szeméthegyekkel.
Hogyan hihetnénk ezek után el bármit is a felelősségteljes objektívitásról?
Tyúk vagy a tojás?
A kérdés is rossz. De ha már válaszolni kell: DIOXIN
Előbb volt a dioxinos ipari zsírt tartalmazó táp, aztán jött a kereskedő és jól szétosztotta a lehető legkülönbözőbb háziállatok "etetésére", aztán jól felhízlalták azokat, vagy szép nagy tojásokat tojtak tőle, aztán a tojásból UHT hosszú szavatosságú ipari tojáslé lett, a sertéshúsból virsli, felvágott, fehérje adalékanyag, bőrkepép, konzerv, stb, aztán jól szétküldték a világ négy égtája felé (de már a tápból is jutott sok helyre), és most ember legyen a talpán, aki felelősséggel állítja, hogy X, vagy Y ország multi méretű elosztórendszerei nem etették már fel a lehető legkülönbözőbb élelmiszer-imitációkban.
Hja kérem: az "élelmiszerlánc" bonyolult jelenség.
Egy idézet a "megnyugtató" hivatalos jelentésből a végére:
"... A 25 takarmány-előállítótól származó takarmány címzetteit időközben a német hatóságok azonosították, tevékenységüket korlátozták. Ez több, mint 1000 létesítményt érint Németországban. Tekintettel arra, hogy a takarmány tojótyúkok, brojlercsirkék, szarvasmarhák és sertések etetésére szolgál,... stb, további részletek itt <<<-
Ezzel szemben egy friss hír Somogy megyéből:
Tóth Szabolcs (megyei főállatorvos) elmondta: a szakemberek 22 olyan Németországból származó hústételt találtak az egyik somogyi élelmiszer-előállítónál, amely tavaly november 12-e után érkezett az országba. (Ettől az időponttól ellenőrzik a beérkezett árukat.) Valamennyi fellelhető tételből mintát vettek, mindegyik esetben sertéshúsról van szó. A laboratóriumi vizsgálat megindult. (élelmiszer.hu)
"A vizsgálat megindult..." - tehát az ügy csak most kezdődik!
/Szerkesztői megjegyzés: Magyarországon a RASFF gyorsriasztási hálózatba kizárólag a Mébih-nek van joga adatot küldeni. Ugyanakkor tudtunk szerint az EU-s RASFF rendszer magyar fordítására kizárólag Alapítványunk által üzemeltetett honlapunk, a KétesÁruk.hu kapott certfikációt Brüsszeltől. Kérjük a Tisztelt Újságírókat, hogy ezt a tényt pontosan írják meg. Köszönük!/
Ki ne emlékezne a dioxin mérgezett Juscsenkó szörnyen elváltozott arcára... Képeink sokkoló hatása miatt elnézésüket kérjük. Nem állítjuk, hogy a holnap megvásárolt multis élelmiszer utánzatoktól már holnapután ilyen lesz az Ön arca. Azonban a "művelt nyugat" már bemutatta, mit tud a dioxin háborús célú felhasználásával elérni... (Vietnámban).
Figyelem, a film 2008-ban készült!
2011. január 21
Brutális hatások a német piacon
Az alig pár hetes dioxinügy hatásai már most brutálisak. A német fogyasztók elfordulnak a nagyüzemi állattenyésztésből származó sertés- és baromfihúsoktól és tojásoktól, helyettük a biotermékeket keresik: a biobaromfihús forgalma 30, a biotojásé csaknem 50 százalékkal nőtt. A sertéshúsárak viszont zuhanórepülésbe kezdtek: a német gazdaszövetség közlése szerint a botrány kipattanása óta 40 százalékkal estek a sertésárak, legalább százmillió eurós (27-28 milliárd forintos) kárt okozva a gazdáknak, ami több ezer sertéstelep létét veszélyezteti, és az ágazat összeomlásával fenyeget.
A németek a dioxinügy miatt súlyos veszteséget szenvednek el exportpiacaikon is. Egyes országok vélhetően a kereskedelmi háborús logikát követve teljes importtilalmat rendeltek el a német sertés- és baromfitermékekre. Mint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elemzése írja, így döntöttek a távol-keleti államok: Japán, Kína, Dél-Korea. A volt szovjet térség inkább csak az ellenőrzéseket erősíti, Oroszország és Ukrajna így járt el, de Fehéroroszország például az ügyben leginkább érintett német tartományból, Alsó-Szászországból származó termékek behozatalát tiltja.
Mi szigorított ellenőrzést alkalmazunk, a terméktanács helyesli
Magyarország csütörtökön lépett: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter teljes körű, országos, szigorított ellenőrzést, dioxinvizsgálatot vezetett be [2] február végéig a közvetlenül vagy közvetetten Németországból származó friss és fagyasztott sertéshúsra, -készítményekre és élősertésre. Ez ugyanolyan ellenőrzés, mint amilyet most Németországban alkalmaznak. A miniszter lapunknak azt nyilatkozta, hogy bár az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján nem került Magyarországra dioxinnal szennyezett tojás, hús vagy húskészítmény, de a fogyasztók egészségbiztonságának érdekében szükség volt az intézkedésre.
A szigorított ellenőrzés elrendelésével egyetért a terméktanács is. Merczel Lászlóné, a terméktanács titkára szerint ez az intézkedés megfelelő és elegendő ahhoz, hogy garantálják az itthon forgalomba kerülő húskészítmények biztonságát. A lépést a VHT is szorgalmazta, és az egész szakma számára megnyugtató. A legális forrásból fogyasztók elé kerülő hazai termékek, amelyeket a feldolgozás során nyomon követnek, biztonságosak.
Szlovákia viszont a magyar intézkedéseknél keményebb lépésre szánta el magát: szerdán – ideiglenes jelleggel – leállította a teljes német sertésimportot. Fazekas Sándor mezőgazdasági minisztertől megkérdeztük, hogy mi nem merészkedhettünk-e volna idáig? A miniszter szerint az EU-ban közös piac van, és minden ehhez hasonló lépés előtt egyeztetésre van szükség. Fazekas Sándor pénteken német kollégájával konzultált, de szombaton és hétfőn is nyílik mód megbeszélésekre a dioxinügy kezeléséről.
A piacot jól megbolygatja
A szigorított ellenőrzés egyébként önmagában is érdemben befolyásolhatja a sertéshús piacát. Szakértői becslések szerint ugyanis egy kamionnyi sertéshúst ilyen szigorú ellenőrzés alá vetni egymillió forintba kerül és a vizsgálat egy hónapig is eltarthat, addig tehát a feldolgozást megakasztja, habár ideiglenes és biztonsági okból elrendelt intézkedésről van szó. Az azonban nem ismert, hogy hány magyarországi feldolgozó cég szerzi be az alapanyagot Németországból, a terméktanács sem tudott erről adatokkal szolgálni. Ennek az információhiánynak az oldását szolgálhatja az a miniszteri utasítás, hogy minden élelmiszer-vállalkozó, aki Németországból származó sertéshúst és –készítményt hoz be, köteles a beérkezés előtt két nappal ezt bejelenteni a hatóságnál.
A sertéstenyésztők helyzetét is befolyásolja a német hús nehézkesebb behozatala. Hírek szerint Németországból 200 forint körüli, de inkább az alatti kilónkénti áron lehet importálni sertéshúst, miközben a magyar sertéstenyésztőktől 270-280 forint körüli áron veszik át a feldolgozó üzemek a sertéseket, holott 300-310 forint az önköltségi ár.Tehát a komoly nehézségekkel küzdő hazai tenyésztőknek jól jön a német import megnehezítése.
Az intézkedésnek természetesen akadnak ellenzői is a hazai piacon. A német sertéshúst importáló feldolgozócégek számára komoly veszteséget jelent a tárca intézkedése.
A Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) péntek délután közleményt adott ki, amelyben sérelmezi, hogy az országos főállatorvos a húsipar meghatározó szereplőinek megkérdezése nélkül adta ki az import hús dioxintartalmának vizsgálatával kapcsolatos rendelkezését.
A Hússzövetség azt állítja: "a határozat sérti a magyar húsipar gazdasági érdekeit, és egy látszólag élelmiszerbiztonsági indok mögé rejtett, valójában kereskedelemkorlátozó intézkedés." A szakmai szervezet szerint erre utal az is, hogy csak a sertéshús került a rendelkezés hatálya alá, míg például a baromfihús vagy a tojás nem.
(index.hu)
|
![[Valid RSS]](/art/_vrss.png "Valid RSS feed")
