Színezőanyagok – E 100-tól

Gyakori mesterséges színezék a sötétkék-bíbor pigment, az indigókármin (E132), amely főleg sült ételekben, süteményekben és lekvárokban szeret előfordulni. A színezőanyagok a legproblémásabb adalékok, főként az amarant (E123), ami mesterségesen előállított sötét piros színező (üdítőkben, konzerv gyümölcsökben és tengeri termékben). Az USA-ban 1976 óta betiltotta az FDA ezt az adalékot, sőt Görögország, Ausztria, Finnország és Norvégia sem használja már rákkeltő hatása miatt. Nálunk engedélyezett.

Tartósítószerek – E 200-tól

Az tartósítószerek nélkül ma már nem volna teljesíthető a multik által diktált extra hosszú szavatossági idő, és még az a kevés magyar áru is lekerülne a polcokról, ami most ott árválkodik.

A tartósítószerek közé tartoznak az élelmiszeradalékanyagok legveszélyesebbjei, a kén-dioxid (E220), a szulfitok (E221, E223, E226, E227), valamint a nitritek és nitrátok (E249 – 252). Az első két anyag főként a borok és a világos színű zöldségek, gyümölcsök előtartósításában játszik szerepet. Már kis koncentrációban is károsítják a szervezetet. Elpusztítják a testünkben található vitaminokat, gátolják az életfontosságú enzimek tevékenységét, roncsolják a fehérjéket, az idegrendszert és allergizáló hatásuk miatt fejfájást, allergiás asztmás rohamokat idézhetnek elő.

A nitritek és nitrátok a pácolt húskészítmények állandó lakói – a sonka például a nitritektől lesz étvágygerjesztően rózsaszín, és vízmegkötő tulajdonságának köszönhetően a párizsi is jóval többet nyom a mérlegen. Az anyag igen károsan hat, ugyanis csökkenti a vér oxigénszállító képességét, valamint a belőle képződő nitrozamin a mirigyekben és a vérképző szervekben daganatok kialakulását okozhatja. A tartósítószerek sok esetben mérgezőek, allergizáló hatásúak és leggyakrabban haltermékek, üdítőitalok, pékáruk, saláták, margarin, salátaszószok, szárított gyümölcsök és zöldségek, illetve a citrusgyümölcsök tartósításához használják. Állítólag az élelmiszerekben engedélyezett mennyiségben a fogyasztók jelentős részére ártalmatlanok. Vajon melyikünk tartozik a jelentős részhez?!

Antioxidánsok – E 300-tól

Az antioxidánsok tehát időzített bombát készítenek a természetes módon romló élelmiszerekből, (pl. a zsírok, olajok avasodását, a gyümölcsök megbarnulását) késleltetik. Antioxidáns például a citromsav (E330) és az aszkorbinsav (E300), de vannak kevésbé ártalmatlan elegyek is: az E311 és az E312 okozhat idegérzékenységet, gyomor- és bélirritációkat, így például Angliában gyermek- és csecsemőélelmiszerekben nem engedélyezett a használatuk. A 300-as csapat lelőhelyei: zacskós levesek, rágcsálnivalók, margarinok, majonéz, rágógumi, olajok, pékáruk, fagylalt, marcipán stb.
Emulgálószerek

Az emulgeátoroknak nagy jelentősége van a félkész- és készételek, illetve az instant (folyadékban oldódó) termékek előállításánál. Felhasználásukkal könnyebb a megfelelő szemcsésség, habosság, vagy krémszerűség beállítása. Ezzel együtt alapanyag is megtakarítható, hiszen így az anyagba több víz, vagy levegő keverhető. Az emulgeátorok felhasználási területe: pékáruk, édességek, öntetek, desszertek, margarin, kolbász- és szalámifélék, fagylalt és még sok minden más. Egyes riogató források szerint az emulgeátorok megváltoztatják a sejtmembránok áteresztőképességét, a nyálkahártya felületét, koncentráltabb formában károsítják a bél nyálkahártyáját, átjárhatóvá téve ezeket az allergiát kiváltó táplálék-összetevők, lebomlási termékek és adalékanyagok számára.

Sűrítőanyagok, zselésítőszerek – E 400-tól

A sűrítőanyagok lehetővé teszik a kedvező állomány kialakítását – ilyen például az E414 gumiarábikum, amely akácfajtákból kivonatolt gyanta, szárított, őrölt állapotban vízben könnyen oldódik színtelen, íztelen, szagtalan vegyületté. Gyakran használt emulzifikálóként, stabilizálóként és sűrítőként süteményekben, kenyérben, sörben, zselékben. A sűrítőanyagok például kellő testességet kölcsönöznek az italoknak,  ők akadályozzák meg azt is, hogy a kakaórészecskék lerakódjanak a tejben. Ennek megfelelően használatuk sok kalóriaszegény, light terméknél nélkülözhetetlen. Felhasználási területük: lekvárok, sajt- és húskészítmények, pékáruk, tésztatermékek, instant italfélék, csecsemőételek, diétás termékek, zselék, pudingok, fagylaltok, habok, édességek.

Egyéb anyagok, például ízfokozók, habzásgátlók – E 500-tól

Ebbe a csoportba olyan vegyületek tartoznak, mint a nátrium-karbonát, a hidrogén-karbonát (E500), a kálium-, ammónium-, magnéziumkarbonát (E501, E503, E504) vagy a sósav (E507). Ide tartoznak a habzásgátlók, amelyek megakadályozzák vagy csökkentik az élelmiszergyártás során fellépő nem kívánatos habzást, míg a csomósodást gátló adalékok megakadályozzák az élelmiszerrészecskék összetapadását (pl. a lisztnél), s egyben azt is, hogy a késztermék odatapadjon a tepsihez. Fő felhasználási területük: lisztek, cukrok, pudingporok, krém-alapanyagok.

Kombinációk

Gyakorlatilag az E-szám rendszer mára már sokat vesztett egyértelműségéből. Számos élelmiszeripari adalékanyag többfunkciós szerepet kapott, egy azon E-szám jelöl sűrítő, állományjavító, tartósító vegyszert is. Részvételük az emberi táplálékban tehát azonos kóddal jelölve is meglehetősen követhetetlen...