Szigorú regulát alkotott az Egri borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidéken termelhető védett eredetű borokra, amely 2003-ban miniszteri rendeletként is megjelent. Ezzel Magyarországon elsőként az egri borászok dolgozták ki a maguk eredetvédelmi szabályozását, amelynek célja például az egri bikavér megtépázott tekintélyének visszaszerzése volt. Ez a törekvés most biztosan megbicsaklott: a 2005-ben az év borászának megválasztott Vincze Béla 2007-es egri bikavéréből vett minta csúnyán megbukott a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal keretein belül működő Borminősítési Igazgatóság vizsgálatán. Emiatt a hatóság a Vincze Borászat Kft. pincészetét múlt kedden 30 napra bezáratta, csupán a szüreti szőlőátvételt engedélyezte.

Az exportra szánt borban a laborvizsgálatok hozzáadott glicerint találtak – tájékoztatta a HVG-t Kocsi Emília, a Borminősítési Igazgatóság igazgatóhelyettese. Glicerin természetes módon is előfordul a borban, a tapasztalatok szerint az egri bikavér literenként 7–9 grammot tartalmaz – a beküldött mintában viszont 21,6 gramm volt. A szakértők szerint az élelmiszeriparban nyirkosító, édesítő és tömegnövelő adalékként használt, színtelen alkoholféle nem okoz maradandó egészségkárosodást, de nagyobb koncentrációban fejfájást és hasmenést válthat ki.

A borhamisítók azzal a céllal kevernek a borba glicerint, hogy az testesebbnek tűnjön, vagyis a gyenge minőségű, „vékony” bort próbálják így drágábban eladni (a HVG a múlt héten 2190 forintért talált Vincze-bikavért a solymári Auchan áruházban). Vincze Béla az általa beküldött mintát védett eredetű egri bikavérként jelölte meg, amely a papírok szerint 250 hektoliter egalizált tételből származik. Ezt a mintavevő Tarsoly József egri hegybíró aláírásával igazolta. Csakhogy – miután világossá vált, hogy a bor hamisított – a Borminősítési Igazgatóság borászati felügyelői a neves borász pincészetében maguk is megpróbáltak mintát venni a 250 hektóból, ám kiderült, hogy annak ott nyoma sincs. A borász azt állította a hatóságnak, hogy a bikavért nem ő termelte, és megnevezte azt a két borászatot, ahonnan az ital származik. A hatóság ezeknél a pincészeteknél is vizsgálódott, a Vincze által megnevezett tételeket is ellenőrizte – de azok nem voltak hamisítottak.

„Okirat-hamisítás miatt rendőrségi feljelentést teszünk a hegybíró és a borász ellen” – jelezte a pincebezárás után következő lépést Kocsi Emília, hozzátéve, az üzletekben is mintákat vesznek Vincze és más egri termelők boraiból. A hamisítás miatt kiszabható büntetés literenként 3 ezer forint. Ha meglenne a keresett 25 ezer liter bor, a bírság 75 millió forintra rúgna, ennek hiányában egyelőre nem tisztázott, mekkora lehet a summa. A 30 nap letelte után pedig csak akkor nyithat ki újra a pincészet, ha nyilvántartását rendbe teszi, a pincekönyvben leírt adatok és a valóság ugyanis az első vizsgálatok alapján meglehetősen távol álltak egymástól.

A nyilvántartásban tapasztalt hanyagságon túl az már különösen szomorú, hogy egy neves borász bizonytalan eredetű nedűt próbált – eddig – jól csengő nevével eladni, ráadásul a hegybíró aktív közreműködésével. A borvidéki előírásoknak ugyanis az is része, hogy mielőtt a származási bizonyítványt kiadják, az Egri Borvidék Borminősítő Bizottsága érzékszervi vizsgálattal teszteli az italt. Ez a később hamisnak bizonyult tétellel is megtörtént, vagyis a helyi bizottságon átment a bikavér. Méghozzá úgy, hogy a kóstolás előtt – legalábbis papíron – a hegybíró vette a mintát, egyben azt is igazolva, hogy az megegyezik a Borminősítési Igazgatóságnak elküldött borral. Az egyezés ügyében egyébként nem is állított valótlant: a hatóság emberei a helyi bizottságnál tárolt mintát is megvizsgálták, és az is tartalmazott hozzáadott glicerint.

Egerben ugyanakkor többen tudni vélik, hogy a glicerint nem Vincze tette a borba. Jól tudja ugyanis, hogy az exportra szánt tételeknél a Borminősítési Igazgatóság mindenképpen méri a glicerintartalmat (a belföldi forgalomba hozatal előtti minősítésnél csak abban az esetben, ha a kóstolás és a laboratóriumi adatok között gyanús eltérés mutatkozik). Egerben állítólag már korábban is közismert volt, hogy létezik egy körülbelül 600 hektoliteres gyenge minőségű tétel, ami – egyikük szavai szerint – már egy ideje kering a borvidéken, s arról is beszélnek, hogy a pancsolásnak egy helyi labor adja a hátteret. A feltételezések szerint Vincze talán ebből vásárolt, s a „nevére véve” próbálta meg magas haszonnal forgalomba hozni, de nem volt elég óvatos, és nem vizsgáltatta be a bort.

Gyors és kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba az egri hegyközség választmánya, amennyiben bebizonyosodnak a Vincze Borászat Kft. elleni borhamisítási vádak.