SZÍNEZÉKEK

A színezékek az élelmiszerek kozmetikumai, hiszen segítségükkel az áru magakelletően tetszetőssé, étvágygerjesztővé válik. Vásárlásra ingerelnek, a valósnál jobb minőséget sejtetnek, vagy - mint pl. az édességeknél - a "gyümölcs" képzetét keltik bennünk. A színezőadalékokat elsősorban az édességeknél, üdítőitaloknál, szörpöknél, égetett szeszes italoknál, puding- és fagylaltkészítményekben alkalmazzák, de felhasználják a margaringyártásnál, a sajt és a haltermékek készítéséhez is.

E102 Tartrazin
Egyike az allergiát leggyakrabban kiváltó adalékanyagoknak. Használatát Németországban az elmúlt években korlátozták, de az EU engedélyével különböző termékekben ismét megjelent.

Allergiát, asztmát, csalánkiütést okoz. Ausztriában 1984 óta tiltott. Svájcban szintén.

E104 Kinolinsárga
Szintetikus színezőanyag; a patkányokra és az egerekre nézve ártalmatlannak bizonyult. Egy EU szakértői bizottság kutyákon végzett rövid idejű vizsgálata szerint "nem mutatható ki egyértelmű toxikus hatás". Káros hatása az emberre nem ismeretes. Az USA-ban élelmiszerszínezőként tilos használni.

Feltehetőleg allergiát okoz.

• E11O Narancssárga S  - Feltehetőleg allergiát okoz.
• E12O Kárminsav - Feltehetőleg allergiát okoz.
• E122 Azorubin - Feltehetőleg allergiát okoz.

Az eddigi állatkísérletek során - nagyobb adag esetén - a legkülönfélébb mellékhatásokat figyelték meg (a vérképre, a tüdőre, nyirokrendszerre és a hasnyálmirigyre hat).

Feltehetőleg allergiát okoz.

E123 Amarant

Szintetikus anyag, amely viszonylag gyakorta okoz allergiát.

Az állatkísérleteknél karcinogén és mutagén hatást okozott. Az USA-ban 1976 óta tiltott.

E124 Neukokcin, Ponszó 4R

Feltehetőleg allergiát okoz. Az USA-ban betiltották.

E127 Eritrozin

Szintetikus anyag; az állatkísérletek azt jelzik, hogy az eritrozin gátolja az idegrendszer normális működését. Egyes vélemények szerint a hiperaktív gyerekeknél fokozott viselkedési zavarokat válthat ki. Az állatkísérletek során erős gyanú merült fel, hogy befolyásolja a pajzsmirigy hormon működését (amit részben rákra utaló elváltozások is jeleztek).

Feltehetőleg allergiát okoz.

E129 Allura vörös

Vörös azofesték: az állatkísérletekben viselkedészavarokat (hiperaktivitást) okozott. Az anyagcseréhez való viszonya tisztázatlan.

E15Oc Karamell (ammóniás)
E15Od Karamell (ammónium-szulfitos)

Az állatkísérleteknél nagyobb adagban görcsöket váltott ki és csökkentette a fehérvértestek számát (módosította a vérképet, ami rákkeltő hatásra utalhat).

Ausztriában csak a barna sör színezéséhez engedélyezett.

E151 Brillantfekete BN

Feltehetőleg allergiát okoz. Ausztriában csak a kaviár színezéséhez engedélyezett.

E154 Barna FK

Az állatkísérletek májat és szívet károsító hatásra utaltak. Egyidejűleg csaknem valamennyi szerv elszíneződött (vélhetően egy, az E154-ből származó ismeretlen anyagcsereterméktől). Az USA-ban betiltották.

E155 Barna HTK

A tulajdonképpeni színezőanyag mintegy 20 százalékban tartalmaz be nem azonosított kiegészítő adalékanyagokat. Ezek bizonyos része a vesékben és a nyirokerekben lerakódik.

E16Ob Annatto, bixin, norbixin

Feltehetőleg allergiát okoz.

E161g Kantaxantin

Természetes anyagként a rákokban fordul elő. Narancsszínű élelmiszerfesték-változatát szintetikus úton állítják elő. Az E161g bár a haleledelben tiltott, a pisztrángok "átszínezéséhez" mégis ezt használják. Kiegészítő anyagként bekeverik a baromfitápszerbe is (a tojássárgája "természetes" színének beállításához ill. a csirke bőrének pigmentálásához).

A "szépipar" a barnítószer tablettában alkalmazta, de használatát szembántalmakat okozó hatása miatt meg kellett tiltani. Az egészségügyi világszervezet (WHO) álláspontja szerint a Kantaxantin májkárosodást okoz.

E171 Titán-dioxid

Fehér színű ásványi adalék. Elsősorban cukorkák, drazsék fehérre festéséhez használják. Mivel eddig alig vizsgálták, a mellékhatásai sem ismertek.

E174 Ezüst

Édességek színezőanyagaként ismeretes, de használják az ivóvíz-fertőtlenítésre is. Az állatkísérletek elgondolkodtató eredményei immunrendszerre gyakorolt hatásról és számos enzim funkciójának blokkolásáról szólnak.

E180 Litolrubin BK

Vörös azofesték. Hosszútávú kísérletek patkányoknál és egereknél fokozott halandóságot jeleztek. A legkülönbözőbb mellékhatást fejti ki a vesére, pajzsmirigyre, lépre és az immunrendszerre. Jelenleg csak sajtbevonatként való felhasználása engedélyezett.

• Ceresz-sárga GRN (nincs száma)
• Cereszvörös G (nincs száma)
• Azo-festékek. Feltehetőleg allergiát okoznak.

TARTÓSÍTÓSZEREK

A tartósítószerek szerepe az, hogy a penészgombák vagy baktériumok ha közhiedelemmel ellentétben azonban a tartósítószerek elősegítik a mikotoxinok (a penészgombák által termelt mérgek) képződését is. A tartósítószereket nem minden esetben kell feltünteti: főleg akkor nem, ha az élelmiszerbe kevert (más) adalékanyaggal kerülnek a termékbe. Tartósítószert használnak haltermékek, a gyümölcslevek, az üdítőitalok, a kenyér, a pékáruk, a saláták, a margarin, a salátaszószok, a bor, a szárított gyümölcsök és zöldségek, a citrusgyümölcsök stb. tartósításához.

E201 Nátrium-szorbát

• Az E201 - ellentétben a többi szorbinsókkal - teratogén (fejlődési rendellenességet okozó) anyagnak bizonyult.
• E210 Benzoesav
• E211 Nátrium-benzoát
• E212 Kálium-benzoát
• E213 Kálcium-benzoát

A benzoesav nyomokban számos élelmiszerben mint természetes alkotóelem van jelen (pl. a tejtermékekben, a gyümölcsökben, vagy a mézben). Tartósítószerként adagolva azonban ennek ellenére mellékhatások jelentkezhetnek. A benzoesav és sóinak használatát a kutya- és macskaeledelekben betiltották. A macskáknak már 5 ezreléknyi is halálos lehet. Az E210-213 az embernél viszonylag gyakran vált ki allergiát (asztmát, csalánkiütést). Az L-Aszkorbinsav (E300) jelenlétében a benzoesavból benzol képződik.

Fennáll a gyanú, hogy lebomlásnál megterheli a májat. Érzékeny embereknél - különösen az aszpirin-allergiásoknál - allergiát (asztmát, csalánkiütést) okozhatnak.

• E214 Etil-(p-hidroxi-benzoát
• E215 Nátrium-etil-(p-hidroxi-benzoát)
• E216 Propil-(p-hidroxi-benzoát)
• E217 Nátrium-propil-(p-hidroxi-benzoát)
• E218 Metil-(p-hidroxi-benzoát)
• E219 Nátrium-metil (p-hidroxi-benzoát)

A PHB-észterek átlagon felüli gyakorisággal váltanak ki allergiás reakciókat. Görcsoldó képességük több mint százszorosa a nátrium-benzoáténak. (E211)

Az élelmiszernek fémes mellékízt adnak. Érzékeny embereknél allergiás tüneteket okozhatnak.

• E220 Kén-dioxid
• E221 Nátrium-szulfit
• E222 Nátrium-hidrogénszulfit
• E223 Nátrium-metabiszulfit
• E224 Kálium-metabiszulfit
• E226 Kálcium-szulfit
• E227 Kálcium-hidrogén-szulfit
• E228 Káliumhidrogén-szulfit

A kén-dioxid és a kénessav sói (a szulfitok) nemcsak tartósító-, hanem szépítőszerek is. Az emberiség által legáltalánosabban használt, legősibb adalékanyagok egyike. Az élelmiszerekben a szulfitok bontják a B1-vitamint. A szulfitra érzékeny embereknél fejfájást, rosszullétet, vagy asztmarohamokat idézhet elő. Ismertek anafilaxiás sokk (a legsúlyosabb allergiás reakció) miatt bekövetkezett halálesetek is.

Főleg a fehér borok, pezsgők, szárított gyümölcsök, lekvárok tartósításához használják. Kiszámíthatatlan reakciókat okozhat: egyeseknél rosszullétet, fejfájást, hasmenést - rosszabb esetben anyagcsere- vagy idegrendszeri zavart. A kén-dioxidról kokarcigonén hatás feltételezhető (más anyagokkal együtthatva elősegíti a rák kialakulását).

• E230 Bifenil
• E231 o-fenil-fenol
• E232 Nátrium-o-fenil-fenolát

A citrusfélék gombaölő szere, amelyet legtöbbször kombinálva alkalmaznak. Tulajdonképpen peszticideknek számítanak. Az állatkísérletek szerint elősegítik a hólyagrák kialakulását (főleg az E232 és az E233 kombináció). Az E230 adalék már a gyártó üzemekben is több halálesetet okozott.

Vigyázat! A hámozáskor az adalékanyag egy részét ujjunkkal rávihetjük a gyümölcs húsára. Mivel esetenként a narancs, citrom stb. csomagolópapírját is ezekkel az anyagokkal impregnálják, inkább ne engedjük a gyereket a csomagolópapírral játszani!

E233 Tiabendazol

A banán penészgomba elleni védőanyaga. Ezen kívül orvosság is, amelyet kiegészítőleg, peszticidként is felhasználnak. Az egerekkel folytatott kísérletek veseártalmat és fejlődési rendellenességet jeleztek.

Az E230-234-el kapcsolatos pontos toxikológiai vizsgálatok még hiányoznak sajnos. A kezelt citrusfélék és banán héjától addig is óvakodjunk!

E235 Natamicin

Bevált, a szervezet számára könnyen kezelhető szer; nemibetegségek, lábgomba és szájpenész elleni antinikotikum (gombaölő szer). Ezidáig csak recept ellenében, vagy a bolti sajtféleségekkel lehetett beszerezni. A tervek szerint az EU-ban szárazkolbász- és szalámiféleségek tartósítószereként is engedélyezik. Kiterjedt élelmiszeripari alkalmazása esetén félő, hogy nő a kórokozók vele szembeni ellenállósága, ami csökkenti a natacimin gyógyszerként való alkalmazási lehetőségeit.

E239 Hexametilén-tetramin

Univerzális felhasználású szer, melyet orvosságként köszvény és a húgyúti fertőzések esetén is alkalmaznak. Formaldehiddá alakul. Tartósítószerként való használata eddig kizárólag a Provolone-fajtájú sajtok esetében engedélyezett.

E242 Dimetil-dikarbonát

Úgynevezett hidegcsírátlanító anyag, amit főleg üdítőitaloknál és dobozos teánál használnak. A dimetil-dikarbonát közvetlenül a hozzáadás után feloldódik, miközben mindenféle mellékreakcióba lép a semlegesítendő mikrobákkal és az élelmiszerben lévő egyéb anyagokkal. Többek között - nyomokban - metil-karbamát képződik (a karbamátot peszticidként is alkalmazzák).

• E249 Kálium-nitrit
• E250 Nátrium-nitrit
  
• E251 Nátrium-nitrát
• E252 Kálium-nitrát

A nitrátok és nitritek súlyos környezeti-egészségi veszélyei (a trágyázással kapcsolatosan) naponta kerülnek terítékre. Ennek ellenére pl. a sonka pácolásához használt sós lé megengedett nitráttartalma tízszerese az ivóvízben engedélyezett maximumnak. A nitritet a húskészítmények (töltelékáruk) színezésére használják, emellett a kolbász- és szalámifélék eltarthatóságának növelésére is. A nitrátokat (E251, E252) ezenkívül a kemény (szeletelhető) sajtok tartósításához és speciális halkészítmények érleléséhez is alkalmazzák. A szervezetben a nitrátok nitritekké alakulhatnak, ez utóbbi pedig a gyomorban és a belekben reakcióba léphet más élelmiszer-összetevőkkel. Mindez elősegítheti a rákkeltő nitrózaminok kialakulását.

A nitrátok különösen kisgyerekek számára jelentenek állandó veszélyt. Meggátolhatják a vörösvérsejtek oxigénfelvételét, ami cianózist ("kékbetegséget") válthat ki.

• E280 Propionsavak
• E281 Nátrium-propionát
• E282 Kálcium-propionát
• E283 Kálium-propionát

A propinsav különböző élelmiszerek természetes alkotórésze. Patkányoknál az előgyomorban rákhoz hasonló elváltozásokat okozhat. Egyes szakvélemények szerint ránk nézve ártalmatlan, mivel az embernek nincs előgyomra. 1988-ban az NSZK-ban is betiltották, de az EU engedélyezte bizonyos kenyérfajtákhoz.

• E284 Borsavak
• E285 Nátrium-tetraborát (borax)

Az EU mint a kaviár tartósítószerét engedélyezte (eddig tiltott volt). A borátok erősen toxikus hatású anyagként ismertek, amelyek felhalmozódnak a szervezetben. Mérgezés esetén ismert ellenszere nincs.

• E925 Klór
• E926 Klórdioxid

Az ivóvíz klórozására (csírátlanítására) használják. A klórból kloroform keletkezhet, ami zuhanyozáskor belélegezve vagy bőrön át juthat a szervezetbe. A klórozott víz ezenkívül kedvezőtlenül befolyásolhatja a pajzsmirigy működését. A klór hasznosságának (a higiéniai szempontból kifogástalan ivóvíz) és a mellékhatásainak összevetése egyedi mérlegelést igényel

ANTIOXIDÁNSOK

Az antioxidánsok úgy növelik az eltarthatóságot, hogy késleltetik az élelmiszerek kémiai - oxidáció okozta - romlását (pl. a zsírok avasodását, a gyümölcsök megbarnulását). Ezek az adalékok tehát kiegészítik a mikroorganizmusok okozta romlást gátló tartósítószerek hatását. Felhasználási területük: zacskós levesek, rágcsálnivalók, margarinok, majonéz, rágógumi, olajok, pékáruk, fagylalt, marcipán, stb.

E301 Nátrium-aszkorbát

Az aszkorbinsav (a mesterséges C-vitamin=E300) sója, de a természetes C-vitaminnal ellentétben a kísérleteknél hólyagrákot okozott. Az állatkísérletek a fiatal egyedeknél fejlődési rendellenességeket is jeleztek.

• E310 Propil-gallát
• E311 Oktil-gallát
• E312 Dodecil-gallát

A propil-gallát a csecsemőknél életveszélyes cianózist (kékbetegség) válthat ki. A csecsemőtételek készítésénél ugyan nem szabad felhasználni, de engedélyezett olyan tipikus gyermek-élelmiszereknél mint a marcipán, a nugát, a rágcsálnivalók, vagy zacskós levesek. Az állatkísérletek során csökkentette a szervezet kórokozókkal szembeni ellenálló képességét.

Tipikus allergiát kiváltó anyagok (főleg az E311).

• Az E311 Ausztriában tiltott. Az E310 és E312 csak kivételesen alkalmazható (pl. zacskós leveseknél, szószoknál).
• E320 Butil-hidroxi-anizol (BHA)
• E321 Butil-hidroxi-toluol (BHT)

Szintetikus anyagok. A BHA (E320) a rágcsálnivaló termékeket védi az ízhibáktól, javítja a marcipán, nugát és máktöltelék eltarthatóságát. A pék- és cukrászárukon az anyag összetételének feltüntetése nem kötelező. Az EU a következő termékeknél tervezi az engedélyezést: levesek, halkonzervek, reggeliző-gabonafélék (müzli, dió és mogyorófélék, valamint fűszerek. A BHT csak rágóguminál engedélyezett. A rágcsálóknál részben rákkeltő, részben a rák kialakulását gátló hatást figyeltek meg. Az állatkísérletek során elváltozások jelentkeztek az immunrendszernél, a pajzsmirigyben és a májban. Mindkét anyag felhalmozódik az emberi zsírszövetben és a magzatba is bekerülhet. Allergiát kiváltó anyagként ismertek.

Nagy valószínűséggel allergiát okoznak. Használatukat csak néhány terméknél engedélyezik (pl. a rágóguminál).

SŰRÍTŐANYAGOK

A sűrítőanyagokat nemcsak besűrítésre és zselésítésre használják, hanem egyre gyakrabban az élelmiszer "optimális állagának" beállítására (így érik el pl. az italok kellő testességét, vagy a gumimacik élvezetes rághatóságát). A sűrítőanyagok szabályozzák a kész öntetek viszkozitását, megakadályozzák a kakaórészecskék lerakódását a tejben, vagy vágható állagúra kocsonyásítják a vizet. Sok kalóriaszegény "light" terméknél nélkülözhetetlen. Felhasználási területe: lekvárok, sajt- és húskészítmények, pékáruk, tésztatermékek, porított (instant) italfélék, csecsemőételek, diétás termékek, zselék, pudingok, fagylaltok, habok és édességek stb.

E407 Karragén (gyöngyzuzmó)

Az állatkísérletek a belekben gyulladást és fekélyt jeleztek.

E412 Guar-gumi 

A mérgező guar (gyomnövény) magvaiból nyerik, melyek különböző káros anyagokat tartalmaznak. Mivel tökéletes tisztításuk gazdaságtalan, a kereskedelmi forgalomban lévő guar-gumi körülbelül tíz százalékban engedélyezetten tartalmazhatja a gyomnövény egyéb kísérőanyagait is. Allergiát okozó anyag.

E413 Tragantmézga

A tragantmézga egy Astralagus nevű ázsiai növény gumiváladéka. Az első kísérletek alapján feltételezett májkárosító hatások később nem igazolódtak, de a WHO véleménye szerint a tragantmézga olyan allergiát kiváltó anyag, "mely képes szélsőségesen erős reakciók kiváltására."

Feltehetőleg allergiát okoz.

E466 Karboxi-propil-cellulóz

Tiszta állapotában viszonylagosan ártalmatlan. Csak tartós bevitel után jelentkeztek a kísérleti alanyoknál - hasmenéssel kísért- még nem pontosított panaszokat.

A pékeknél allergiás bőrreakciókat válthatnak ki.

EMULGEÁLÓSZEREK

Az emulgeátorok hatásmechanimusa a mosószerekéhez hasonlít. Lehetővé teszik több - egyébként nem vegyíthető - fázis (pl. a víz és a zsír) összekeverését és stabilizálja a keverék állagát. Nagy jelentősége van a félkész- és készételek, az instant (folyadékban oldódó) termékek előállításánál.

Felhasználásukkal nő a tészták gépi megmunkálhatósága, könnyebb a megfelelő szemcsésség, a habosság, vagy a krémszerűség beállítása. Ezzel együtt alapanyag is megtakarítható, hiszen így az anyagba több víz, vagy levegő keverhető.

Mivel az emulgeátorok - a természetes emulgeátorok is - biológiai rendszerekben felettébb hatékonyak, csak nagyon óvatos szabadna őket az élelmiszerekbe adagolni. Az emulgátorok toxikológiai vizsgálatai eléggé hiányosak, legtöbbször maga az előállító végzi el azokat.

Ismert, hogy az emulgeátorok megváltoztatják a membránok áteresztőképességét; ezért használják pl. a peszticidek hatékonyságának növelésére. Ez azonban magyarázatot ad arra is, hogy miért játszhatnak kulcsszerepet a bélmegbetegedéseknél és allergiáknál. Megváltoztatják a nyálkahártya felületét, koncentráltabb formában károsítják a sejtmembránt és a bél nyálkahártyáját, átjárhatóvá téve ezeket az allergiát kiváltó táplálékösszetevők, lebomlási termékek és adalékanyagok számára. A folyamat egészét mindmáig alig vizsgálták.

Az emulgátorok felhasználási területe: pékáruk, édességek, öntetek, desszertek, margarin, kolbász- és szalámifélék, fagylalt és még sok minden más. Az emulgeátorok feltüntetése sok esetben nem kötelező, tényleges hatásuk pedig - a fentiek miatt - nehezen értékelhető. A leggyakrabban és legsokoldalúbban használt emulgeátorok (E322) ill. E471) azonban egészségi szempontból nem aggályosak.

SAVANYÚSÁGOT SZABÁLYOZÓ ANYAGOK

Ezeknek az adalékoknak nemcsak az a szerepe, hogy az élelmiszereknek egy kellemes savanyú ízt adjanak, hanem tartósító tulajdonsággal is bírnak (pl. az ecet). Némelyikük emellett mint szilárdítószer vagy kelesztőszer használatos, de vannak zselésítőként, antioxidánsként sőt emulgeátorként adagolt savanyítószerek is.

A savanyúságot szabályzó anyagok lehetővé teszik egy élelmiszer savasságának pontosan értékre történő beállítását. Ide főleg az ún. pufferanyagok (foszfátok, citrátok), valamint a lúgok és a savak sorolhatók. A foszforsav és sói (E338-341), a difoszfátok és polifoszfátok (E45O-452, E54O-544) - bár nem egyértelműen ártalmasak -, a legvitatottabb adalékok közé tartoznak. Az ugyan még nem bizonyított, hogy a gyerekeknél hiperaktvitást váltanak ki, az azonban igen, hogy a foszfátok befolyásolják az emberi szervezet kálciumanyagcseréjét. Túl sok foszfor bevitele megbontja a foszfát-kálcium egyensúlyt és megakadályozhatja a szervezet kálciumfelvételét (ami csontritkuláshoz vezethet).

Felhasználási terület: burgonyatermékeknél, pékáruknál, húskészítményeknél, kenősajtoknál, fagylaltnál és koffeintartalmú üdítőitaloknál (pl. Coca Cola).

E510 Ammónium-klorid

Szalmiáksó. Problematikus adalékanyag, az állatoknál és embereknél egyaránt számos mellékhatását figyelték meg (pl. a vérkép, a mellékpajzsmirigy és a mellékvesekéreg elváltozásait). A WHO adatai szerint a terhes kismamákkal(!) folytatott kísérletek súlycsökkenést, hányást, étvágytalanságot és kóros légzésfokozódást jeleztek.

AROMÁK ÉS ÍZFOKOZÓK

Az élelmiszereknek ízt és szagot kölcsönöznek, elnyomják az ízbéli hibákat és állandósítják az élelmiszer ízét. Növelhetik az élvezeti értékét, de túlfogyasztásra is ingerelhetnek. Ezek az adalékanyagok főleg olyan termékek eladhatóságát segítik, amelyek ízét, aromáját kedvezőtlenül befolyásoló (rossz) nyersanyagból vagy technológiával készítettek. Sok készételnél az aromák és ízfokozók használata gyakorlatilag elengedhetetlen. Mivel az aromákat a könnyebb kezelhetőség kedvéért általában oldószerekkel és hordozóanyagokkal kell vegyíteni, így azok még számos egyéb anyagot is juttatnak az élelmiszerekbe.

• E620 Glutaminsav
• E621 Nátrium-glutamát
• E622 Kálium-glutamát
• E623 Kálcium-diglutamát
• E624 Ammónium-glutamát
• E625 Magnézium-diglutamát

Ezek az ízfokozók váltják ki az érzékeny embereknél ún. "kínai étterem-jelenséget" (halántéktájú nyomást, hát- és fejfájást). A patkányoknál szaporodási zavarokat és - az utódoknál - tanulási nehézséget okoztak. Étvágynövelő hatása elhízáshoz vezet. A fogyasztót megtéveszti az élelmiszer tényleges összetételét illetően.

A glutamátot általában szójából nyerik és húskészítményekhez adagolják. Az arra érzékenyeknél nyaki- és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat.

Kinin (nincs száma)

A tonic-nál felhasznált keserítőanyag. A kinin - mint erős plazmaméreg - hatásos mikróbaölő (emiatt "vetették be" koncentrált formában a malária ellen). Emellett tartósító hatása is van. Fehér színű üvegben csakhamar bomlani kezd: ennek egészségügyi vonzata még tisztázatlan. Látási zavarokat, allergiát okozhat és megfigyeltek - a megszokott - gyógyszerekkel való nemkívánatos reakciókat is.

Kvasziafa (nincs száma)

Hatóanyaga a fa szagtalan kvaszi(i)n nevű keserítőanyag. A bennszülöttek a kvasziafát gyomorpanaszok, láz és galandférgek ellen használják. Németországban a kvasziafa pálinkaízesítő-anyagként engedélyezett és emellett rovarölőszerek adalékanyagaként is használják.

CSOMÓSODÁST ÉS LESÜLÉST GÁTLÓ ANYAGOK

A csomósodást gátló adalékok megakadályozzák az élelmiszer- részecskék összetapadását (pl. a lisztnél) illetve azt, hogy a késztermék odatapadjon a formához (a futószalaghoz, a tepsihez). Ezenkívül megakadályozzák az összeragadást (pl. a cukorkáknál), és biztosítják egyes anyagok szórhatóságát (pl. a sónál).

E907 Mikrokristályos viaszok

Élelmiszerek viaszos bevonásához használják. A kenőolaj- gyártás során keletkezett maradékanyag tisztításával nyerik. Gyakran műanyagokkal vegyítik (pl. polietilén, ciklokaucsuk). Emellett általában az E320 és E321 jelű antioxidánsokat tartalmaznak. A végleges toxikológiai értékelése még nem történt meg.

ÉDESÍTŐSZEREK ÉS CUKORHELYETTESÍTŐK

Elsősorban a diabetikus és "light" termékek édesítésére használják. Általánosan elterjedt nézet, hogy az édesítőszerek segítségével egy csapásra le lehet fogyni. Ez nem így van, sőt a szerek pont a túlsúlyosoknak okoznak problémát. Egy 80.000 nőn végzett nagyszabású amerikai felmérés arra az eredményre jutott, hogy az édesítőszer használóknál átlagban nagyobb mértékű volt a súlygyarapodás, mint a cukrot fogyasztóknál. Ezt a szerek étvágybefolyásoló hatásával magyarázzák. Az édesítőszereket disznók takarmányaiban pl. az étvágynövelési céllal alkalmazzák.

E950 Aceszulfám

Mesterséges édesítőszer. Az előállító (Hoechst AG) adatai szerint teljességgel ártalmatlan. A WHO is leginkább - nyilvánosságra soha nem hozott - Hoechst vizsgálati eredményére hivatkozik. Független vizsgálatok híján az állítólagos ártalmatlanság objektív felülvizsgálata jelenleg nem lehetséges.

E951 Aszpartám

Két, szintetikus úton előállított aminosavból álló édesítőszer. Elsősorban a fenilketonúriában (veleszületett anyagcsere betegség) szenvedőknél problémás. Érzékeny embereknél fejfájást, kábultságot, emlékezetkiesést, látászavarokat, rendkívüli aktivitást, rosszullétet és allergiás reakciókat figyeltek meg.

A fenilketonúriával kapcsolatos veszélyeket az osztrák irodalom is megerősíti. Az aszpartammal édesített élelmiszereknél ezért kötelező feltüntetni, hogy fenilalanint tartalmaz!

E952 Ciklamát

Mesterséges édesítőszer, az USA-ban tiltott. Szacharinnal keverve van forgalomban. A ciklamát bekerülhet a méhlepénybe és az anyatejbe. A bélflóra ciklohexil-aminná alakítja át, ami - az állatkísérletek szerint - károsítja a herét és a spermiumokat.

Az állatkísérletek - nagy adagokban történő alkalmazás esetén- hólyagdaganatot jeleztek.

E954 Szacharin ??

Mesterséges édesítőszer. Az állatkísérletek során hólyagrákot idézett elő. Hólyagúti megbetegedés vagy rendszeres gyógyszerfogyasztás esetén elővigyázatosság szükséges. A szacharin bizonyos gyógyszerekkel ill. környezetkárosító anyaggal kapcsolatba kerülve károsíthatja a hólyag nyálkahártyáját. A disznók takarmányába keverve engedélyezett étvágygerjesztőszer.

Az állatkísérletek - nagy adagokban történő alkalmazás esetén - hólyagdaganatot jeleztek.

E959 Neoheszperidin

Éretlen keserűnarancsból nyert édesítőszer. Az E959-et kiváltképp a bélflóra bontja le az anyagcsere-folyamataiban. Mivel az egyes emberek bélflórái eleve jelentősen különböznek egymástól - a patkányokkal folytatott kísérletek nem sok meggyőző erővel bírnak (ezek egyébként az adalék ártalmatlanságát valószínűsítették).

ENZIMEK

Az enzimek természetes biológiai katalizátorok, amelyeket az élemiszergyártásban gyakran technológiai segédanyagként alkalmaznak.

Mivel az enzimeket általában nem tisztítják, velük együtt mindenféle adalékanyag kerülhet az élelmiszerbe (pl. tartósítószerek). Az sem ritka, hogy a csírátlanítás érdekében az enzimeket sugárkezelik. Ráadásul a legtöbb enzim ún. "mellékaktivizálókat" is tartalmaz, vagyis további enzimeket, melyekkel a tisztított enzim toxikológiai vizsgálata során nem foglalkoznak.

Az enzimek toxikológiai problémái sokrétűek és általában az előállítási folyamathoz kötődnek. Sok enzimet penészgombából, baktériumokból, vagy vágóállatok mirigyeiből nyernek. Ez annak az elméleti kockázatát vonja maga után, hogy a szervezetbe mikotoxinok, endotoxinok, vagy patogén csírák is bekerülnek. Mivel az érzékeny enzimekkel nagyon kíméletesen kell bánni, a szennyeződés veszélye nagyobb, mint bármely más termék esetében.

Pektinek (nincs számuk) 

Nélkülözhetetlen a gyümölcslevek, a nektárok, a bor és a zöldségsűrítmények előállításánál. Lebontják a zöldség - és gyümölcsfélék támasztószövetét. Gyakran használják cellulózokkal együtt, emellett az aromák kinyerésénél is fontos szerepe van. Hatásmechanizmusa során melléktermékként metanol keletkezik, ami különösen a csecsemőeledeleknél (pl. répapüré) lehet problémás.

Szakirodalom, mely alapján a http://mek.oszk.hu (Magyar Elektronikus Könyvtár) szerkesztői összeállították:

• E-Nummern-Liste (Lebensmittel-Zusatzstoffe) ÖKO-TEST Verlag GmbH and o., Frankfurt (3. átdolgozott kiadás)

• Lebensmittel-Zusatzstoffe Konsumentenredaktion des ORF, Wien

• Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. tv. és annak végrehajtására 1/1996. (I.9.) számon megjelent FM-NM-IKM együttes rendelete

• 40/1995. (XI.16.) FM sz. rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól (I.kötet)

• Dr. Sohár Pálné - Dr. Domoki János: Az élelmiszer adalékok E-számrendszere (OÉTI, Budapest, 1997.)

• 1-2-89/107 sz. előírás "Az élelmiszerekhez engedélyezett adalékanyagok általános előírásairól".

• MSZ 14476-86 sz. OSZ az "Élelmiszer-adalékanyagok és technológiai segédanyagok"-ról

• Mindennnapi ételünk és az adalékanyagok (Lélegzet, 1996/12.)