A Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerbiztonsági jelentéseiből kinyerhető adatokat itt ellenőrízheti <<<-

(Természetesen rajta lesz a szemünk! Ha naponta frissül, akkor nálunk is.)

 
 
A pillanatnyilag rögzített két éves lekérdezés (e cikk írásakor) csak egy 97 elemű listát ad. Időszak: 2008.11. hótól napjainkig, a cikk írásakor október végéig. Sok? Kevés? - Attól függ. Ha az összes pozitív ellenőrzés eredményét fedi, akkor tragikomikusan kevés.

A látványból is azonnal világos:

- ez a gyűjtemény leginkább a magyar termelőkről és forgalmazókról szól. Vagy másról is? Erre gondolni sem merünk… Nézzük, hogyan?

Azonnal szembe tűnik az árutípusok szerinti megoszlás. Mintha Magyarországon a bor és a méz körül forogna a világ. Pl.: 2008-ban kizárólag mézben nyomultak az MgSzH édesszájú(?) ellenőrei.

A napnál is világosabb, hogy az élelmiszerek fogyasztásban elfoglalt részarányához ennek a VM-MgSzh "jogsértési" jelentésnek nincs köze. Az ellenőrzés célterületei tragikomikus dilettantizmusról tanúskodnak. Az elírt adatok halmaza, a rossz utca címek, pontatlan cégnevek, a konzekvencia nélküli kitöltöttség az ötvenes évek ávéhás jelentéseinek hangulatát idézik...

Nincs köze a kiskereskedelmi árukínálat típus szerinti eloszlásához, a fogyasztásban elfoglalt helyhez se a jelentett árutipusok gyakoriságának.

Ha volna, akkor túlnyomó részben a zöldség-gyümölcs és húsáruk biztonsági eseteivel foglalkozna, természetesen az EU-s jelentésekből visszaköszönő penészes magok, aflatoxinos kelet-ázsiai fűszerek, zöldségek, génkezelt kínai rizs, amerikai hormonos "étrendkiegészítők", és férges tengeri halak, benzpirénes halkonzervek, stb... kíséretében.

Ám ezekről a VM hivatalos közleményében gyakorlatilag nincs adat! 

Méreg típus, vagy szermaradvány a két éves adatsorban a közel 100 esetből csak kb. egy tucatszor fordul elő, - ha persze a cukrozott mézek tömegében a cukrot nem tekintjük méregnek.

Ebből két esetben is ismételt előfordulású a méreg, tehát valójában kb. 10% marad. Magyarázat nem kell, hiszen világosan látszik, hogy a jogsértések az adminisztrációs hiányok felderítéséből és nem a labormérések élelmiszerbiztonságot veszélyeztető eredményeiből születtek.

A gyanús élelmiszerek eredetmegjelölése bizonytalan. Az 97-ből magyar eredetű élelmiszerbiztonsági jogsértés: kb 80 eset, külföldi vonatkozású kb. 15, de ebből tisztán külföldi származású áru (az eredeti jelentés szerint) jóakarattal is 10% alatt marad.

A "másodlagos élelmiszerbiztonsági ellenőrzések" meghirdetése óta egyértelműen külföldi eredetű áru: 2 esetben, azaz kettő(!!!) - május vége óta.

Ezt itt ellenőrizheti, hiszen a lekérdezés eredménye egyetlen 17 elemű listában elfér:

A négy hónap alatt a 17 esetből vállaltan csak 2 volt külföldi eredetű, valamint összesen 4 esetben történt konkrét méreg megnevezés. Az elfogott élelmiszerbiztonsági jogsértő esetek száma időarányosan nem növekedett.

Teljességgel érthetetlen: az elmúlt 4 hónap egyetlen, a VM honlapján közzétett jogsértése sem került át a RASFF EU-s élelmiszerbiztonsági gyorsjelentésű központi adatbázisába.

Egy azonos kitettségű országgal összevetve, pl.: Szlovákiával, az alábbiakat mondhatjuk:
A RASFF-ba jelentett tételek száma 49 db az elmúlt egy évben. Ez gyakorlatilag összemérhetetlen különbség! Magyarán a szlovákok annyit tesznek közzé a RASFF élelmiszerbiztonsági Uniós adatbázisban, amennyit mi NEM jelentünk.

Azonban ebből szlovák eredetű összesen 2, azaz 2, tehát 4% az „önfeljelentés”, amíg a VM - MgSzh saját állományában a lefülelt 51 darab eset 83%-a a magyar termelőt, vagy forgalmazót pellengérezi.

Makrogazdasági összevetésben is érthetetlenek az arányok!
Ha egyszer sajnos igaz, hogy Magyarország élelmiszer kiskereskedelmi forgalmának több mint 50%-a külföldi eredetű, akkor hogyan lehetséges az, hogy az MgSzh-VM elhanyagolható számban talál külföldi eredetű problémás árut?

A választ a fenti tények alapján bárki megfogalmazhatja.
 

... és ha azt hiszi, hogy rémhírterjesztésben, kibicként leljük örömünket, akkor itt meggyőződhet az eredeti dokumntumban a fent leírtak iszonyúan szomorú valóságáról:

Vidékfejlesztési Minisztérium eredeti pdf jelentés állománya <<<-

Ja, hogy nem olvasható, nem lekérdezhető? Hát arról a "szakembereket" kérdezzék. Mi felajánljuk a segítségünket...

Beintegráltuk az összes nyilvános állami forrást, egészen 2008-ig. Nem volt nagy élmény az adatbevitel. A magyar élelmiszerbiztonság kórtörténetét tettük lekérdezhetővé.