|
Agrárpolitika (43), Ökológiai lábnyom (8), Élhető Vidék (58), Videó téka (2), szakmai napok (1), egészségügy (2), riasztások (2), Termékadatok (4), Vega (1), Csomagolás (3), melamin (1), Élelmiszer kereskedelem (58), Kadmium (2), Ökológiai egyensúly (6), Zöld Mezőgazdaság (3), Aszály (1), dokumentum (2), Hústermelés (7), Hús (4), cukorbetegség (1), elhízás (2)
Google like:
|
| |
| Ijesztés volt a termékdíj is? |
| 2009. október 19. - 0 hozzászólás |
| Keresőszavak: Csomagolás, Élelmiszer kereskedelem, Élelmiszerek jelölése, Magyar Termék |
 |
| Nem
építette be törvényjavaslatába a környezetvédelmi tárca a Magyar
Agrárkamara felvetéseit, így a jogszabályt általános vitára
alkalmatlannak minősítette az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. |
 |
De mi is fenyegeti (fenyegette ?) a több százezernyi ős- és kistermelőt, állattartót? Mi a helyzet a hatályos szabályozás szerint a környezetvédelmi termékdíjjal a mezőgazdaságban? Mi a helyzet a hatályos szabályozás szerint a környezetvédelmi termékdíjjal a mezőgazdaságban? Erre hívja fel a figyelmet a köztestület közleményében.
Csomagolási teher
Kis túlzással, minden agrártermelőnek, legyen őstermelő, vagy éppen a legnagyobb társaság, csomagolási tevékenység esetén be kell jelentkeznie a termékdíj felhasználók körébe akkor is, ha csak bálamadzagot használ. A gond összetett: egyrészt 2004-ig visszamenő hatású a jogszabály, másrészt hatalmas – sokszor teljesíthetetlen – adminisztrációs és anyagi terhet ró a gazdálkodókra – derült ki a Magyar Agrárkamara nyár eleje óta tartó egyeztetése során. Emiatt a köztestület számos ponton változtatásokat ajánlott a készülő új törvénybe, de ezek nem kerültek figyelembe vételre. A köztestület javaslata az adminisztrációs terhek csökkentésére és az agrártermelők jelentős körében, egyszerűsített eljárásban megfizethető, átalánytípusú díjfizetésre irányult. A módosító javaslatok nélkül október 6-án, kedden a parlament mezőgazdasági bizottsága nem találta általános vitára alkalmasnak az új szabályozást, míg a parlament környezetvédelmi bizottsága igen.
Mi a mai helyzet termékdíj ügyben?
A mezőgazdasági vállalkozások sem mentesülnek attól, hogy az általuk használt csomagolóanyagok után környezetvédelmi termékdíjat fizessenek, illetve a vámhatóságnál regisztráltassák magukat. A csomagolóanyagok felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni és azt évente kell jelenteni. Mivel a most alkalmazott rendszer 2003 óta él, most – az elévülési időt is figyelembe véve - 5 évre visszamenőleg kell adatokat szolgáltatni és – ha kell – termékdíjat fizetni.
Termékdíj-fizetési kötelezettsége azoknak a gazdálkodóknak van, akik évente több mint 200 kg műanyagot, fémet, több mint 500 kg papírt vagy fát, több mint 800 kg üveget használnak ilyen célra.
A termékek csomagolása után, 2003. január 1. óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a termékeit belföldön előállítja, becsomagolja, aki termékeit az EU bármely tagállamából behozza, és azt forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja, aki a terméket importálja.
Csomagolás valamennyi olyan termék, amelyet a termelő, a felhasználó, vagy a fogyasztó áruk befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására használ, ideértve a saját használatot is. Fontos azonban elkülöníteni egymástól a termékdíj köteles csomagolást (amely mindig együtt jár valamilyen termékkel, vagy áruval) és az „üres” csomagolóeszközt, amely önmagában nem termékdíj köteles termék.
A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bejelentés, bevallás és fizetési kötelezettség a mezőgazdaságban a csomagolást végzőnél jelentkezik, aki/amely lehet természetes személy, őstermelő, egyéni vállalkozó és társaság egyaránt. A termékdíjat a törvény értelmében a saját célra történő felhasználás (csomagolás) esetén is - néhány kivételtől eltekintve - meg kell fizetni. A termékdíj kötelezettségről pedig, 2010. január 1-től kizárólag elektronikus úton lehet eleget tenni.
Vannak kivételek
Csomagolás esetén a környezetvédelmi termékdíj alapja a csomagolás tömege. Összegét, a felhasznált csomagolóanyag mennyisége határozza meg. Termékdíj-mentességet az kaphat, aki kevés csomagolóanyagot használ: vagyis évente műanyag, vagy fém esetén a 200 kg-ot, papír vagy fa esetén az 500 kg-ot, üveg esetén a 800 kg-nál nem többet. A mentesség ténye nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól.
Másik lehetőség a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül megszerzett termékdíj-mentesség, ha a hasznosítást koordináló szervezet átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget, átvállalási szerződés megkötésével. A szerződést a koordináló szervezetnek be kell nyújtania a vámhatósághoz nyilvántartásba vétel céljából. A kötelezett az átvállalónak meghatározott mértékű hasznosítási díjat fizet. Az átvállalás viszont, nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Amennyiben az agrártermelő csomagolt termékét exportálja, vagy a közösségen belül értékesíti, nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége. A megfizetett termékdíj visszaigényelhető, vagy téves bevallás és befizetés esetén önellenőrizhető.
Termékdíj kedvezményt is lehet kérni: a termékdíj 75 százalékát kell megfizetni, amennyiben a csomagolás, vagy annak összetevője környezetbarát védjegyhasználati joggal rendelkezik.
Mikor kell fizetni?
A kötelezettség keletkezésének időpontja:
- - A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás esetén az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja;
- - A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás saját célú felhasználása esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség a költségként való elszámolás napján, vagy kicsomagoláskor a csomagolási hulladék keletkezésének napján;
- - Az importált termékdíj köteles csomagolás utáni termékdíj-fizetési kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás alkalmával, a vámalakiságok elvégzésekor, valamint az ezzel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések céljából benyújtott vámáru-nyilatkozat vagy, kérelem elfogadásának napján keletkezik.
Az agrárágazatban különbséget kell viszont tenni, a tárolás és a csomagolás fogalma, folyamata között! Mindaddig, amíg a műanyag fólia, zsák, láda stb. csomagolóanyag a termény/termék technológiai kezelésére (kazal fedése, silótakarása, bála tárolása, a ládába rakott zöldség-gyümölcs hűtőházi, vagy egyéb tárolása) valósul meg, azt a folyamatot nem csomagolásnak, hanem tárolásnak kell tekinteni. Ez esetekben mindaddig tárolásról beszélünk, amíg az így tárolt termény/termék saját célú felhasználása, vagy értékesítése bekövetkezik. pl: bálaszalma
Újrahasználat után is!
A csomagolás jellegéből adódóan előfordul, hogy az agrártermelőnél használt raklap, láda, rekesz, több egymást követő évben is megőrzi funkcióját és a termelő azt több éven keresztül használja, illetve annak visszavételéről gondoskodik. A terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása az újrahasználat. Alapfeltétele, hogy a csomagolóanyag be legyen jelentve a vámhatóságnál és nyilvántartsák azt. A bejelentés elmaradása szigorú szankciót von maga után, mert a bejelentés elmaradása esetén a termék minden forgatás alkalmával egyutasnak minősül, így azokhoz termékdíj fizetési kötelezettség kapcsolódik. A bejelentés visszamenőleg pótolható, azonban mulasztási bírság szabható ki.
Kemény szankciók
A termékdíj behajtása adók módjára történik. Meg nem fizetett termékdíj után, a termékdíj bírság a hiány (díj) 100%-a. késedelmes bejelentés, bevallás miatt mulasztási bírságot kell fizetni, melyet a vámhatóság határozatban állapít meg.
Ugyanakkor szükséges, hogy azon mezőgazdasági termelők, akiknek elmúlt években a bonyolult szabályozás a figyelmét elkerülte, szankció mentesen végezhessék el az önellenőrzést
További részletek a Magyar Agrárkamara honlapján olvashatók. |
|
|
|
| Hozzászólások |
 |
|
|
Oszd meg a hírt másokkal is! |
|
|
|
| |
![[Valid RSS]](/art/_vrss.png "Valid RSS feed")
