Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos így nyilatkozott: „A tagállamok és a termelők számára ez egyedülálló alkalom arra, hogy kiaknázzák az új borágazati rendszerben rejlő lehetőségeket, és a kiválóság tekintetében tovább öregbítsék Európa nemzetközi hírnevét. Meggyőződésem, hogy ez fordulópontot jelent az uniós borágazat történetében. Felhívnám ugyanakkor a tagállamok figyelmét arra, hogy késlekedés nélkül kezdjék meg a rendelkezésre álló új pénzeszközök felhasználását. A nemzeti keretekben lévő pénzt október 15-ig fel kell használni, különben elveszi k.”

A reform második szakasza többek között az alábbi három témakörben állapít meg szabályokat:

A címkézésre és kiszerelésre vonatkozó új szabályok ja vítani fogják a kommunikációt a fogyasztók irányába. Az OEM/OFJ és a hagyományos kifejezések tekintetében a rendelet megállapítja az oltalomra vonatkozó szabályokat. A rendelet ezenkívül az oltalom iránti kérelmek elbírálására, a kifogás emelésére, az oltalom törlésére és módosítására vonatkozó eljárásokról is rendelkezik. A jogszabály védelmet biztosít a régóta alkalmazott nemzeti minőségpolitikáknak. Ezen túlmenően bizonyos hagyományos kifejezések és palackformák továbbra is védettek lesznek. Az évjárat és a szőlőfajták feltüntetésére ezentúl az OEM/OFJ nélküli borok esetében is lesz lehetőség.

A borkészítési eljárásokról elfogadott rendelet az innováció előmozdítása mellett arról is gondoskodik, hogy a közösségi borkészítés legjobb hagyományai oltalmat élvezzenek.

Rugalmasabbá vált új borászati eljárások elfogadására vagy a már meglévő eljárások módosítására irányuló eljárás. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által megengedett borászati eljárásokat – az alkoholtartalom- és savtartalom-növelés kivételével – ezentúl nem a Tanács, hanem a Bizottság értékeli, és amennyiben szükséges a szóban forgó eljárásokat felveszi az EU által jóváhagyott eljárások jegyzékére.

A borreform első szakaszát már végrehajtották. Ez a szakasz a nemzeti pénzügyi kereteken alapuló nemzeti támogatási programokra, a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre, a termelési potenciálra – többek között a szőlőtőke-kivágási programra – és a borágazati ellenőrzésekre vonatkozik.

A nemzeti keretekben 2009-re elkülönített, de október 15-ig fel nem használt pénzeszközök elvesznek. Eddig a rendelkezésre álló összegek alig valamivel több mint 30%-át fizették ki az idei évre. Az EU minden egyes bortermelő tagállama számára uniós pénzalapot különített el, amely lehetővé teszi e tagállamok számára bizonyos helyi igények kielégítésére irányuló célzott intézkedések finanszírozását. A tagállamok a következő intézkedések közül választhatnak:

A támogatási intézkedésekre rendelkezésre álló költségvetés évről évre növekszik: 2009-ben 794 millió euróról indul, 2013-ban azonban már 1,231 milliárd euróra fog emelkedni.

Az önkéntes szőlőtőke-kivágási program három éves időszakra szól, és összesen mintegy 175 000 hektárnyi területet érint. A 2009 és 2011 közötti években végrehajtandó szőlőtőke-kivágási intézkedésre az időszak egyes éveire 464 millió, 334 millió, illetve 276 millió eurót különítettek el. A nagy túljelentkezés miatt idén azok a termelők kaptak prioritást, akik egész szőlőültetvényüket kivágják, utánuk pedig az 55 évnél idősebb termelők következnek.

http://ec.europa.eu/agriculture/capreform/wine/index_en.htm

¹ :

A 479/2008/EK tanácsi rendelettel hirdették ki (HL L 148., 2008.6.6., 1. o.).