A kiszámíthatatlan időjárás, a termést megsemmisítő jégverés, az emelkedő termelési költségek mellett a kusza, nemritkán irracionális piaci viszonyokkal is meg kell küzdeniük, ráadásul ki is játsszák őket egymás ellen. Herke Zoltán, a dél-somogyi kistérség agrármenedzsere szerint a zöldség- és gyümölcstermeléssel foglalkozók jelentős része teljesen kiszolgáltatott helyzetben van, piacra jutásuk ellehetetlenült.

Az elmúlt fél évben olyan mértékben csökkent a fizetőképes kereslet, hogy szinte egyáltalán nem lehet értékesíteni; ezt a felvásárlók zöme kíméletlenül kihasználja, nemritkán a termelési költségeket sem fedező árakat kínálva. A gazdák mozgásterét szűkíti az egyre nagyobb munkanélküliség is, ami szaporította a kényszertermelők számát.

Hasonlóképp vélekednek az elsősorban eper- és málnatermesztéssel foglalkozó jákói és csökölyi gazdák is. A Somogyi Zöldség- Gyümölcstermelő Bt. tulajdonosa, Nagy Ferenc elmondta, hogy a málnaültetvényük közel felét letarolta a jég, de hatalmas károkat okozott a barackosban is, ahol a korábbi aszályos időjárás már amúgy is megtizedelte a termést. A legtöbb gondot azonban a piaci viszonyok okozzák.

A gurulós málna kilója a kiskereskedőknél jobbára ezer forint fölött van, de a termelők sokszor a harmadát sem kapják érte, miközben a minden szabályt betartók költségei tavaly óta 25-30 százalékkal emelkedtek. Korábban alternatívát jelentettek a környező nagyvárosok vagy a balatoni piacok, de az ottani fizetőképes kereslet most a fele-harmada a tavalyinak. (A hétvégén a keszthelyi piacon kínált gyümölcs közel kétharmadát kellett volna visszahozniuk, ha nem adták volna oda fél áron az egyik helyi kereskedőnek.)

A pókaszepetki Zalagrár Kft. évek óta több mint 30 hektáron termel meggyet; idén - elsősorban a szárazság miatt - várhatóan a 400 tonnát sem éri el a termés a tavalyi 580 tonna után - nyilatkozott Pintér Sándor ügyvezető igazgató a Zalai Hírlapnak. A gyümölcsöt idehaza jelenleg kilónként 55 forintért veszik át a termelőktől, miközben előállítása 80-90 forintba kerül kilónként.

Pintéréknek az volt a szerencséjük, hogy egy nyugat-európai partnerrel sikerült szerződést kötni, s most kilónként 40 eurócentért, nagyjából 120 forintért szállíthatnak, ráadásul az árban, a hazai gyakorlattal ellentétben, még a szedés előtt megegyeztek. Noha van egy sor szakmai szervezet, a hazai termelők érdekérvényesítő képessége a nullával egyenlő - tette hozzá Pintér -, a piacon a multinacionális áruházláncok diktálnak.

Az Alföldön több ültetvénnyel rendelkező, a Nyugat-Dunántúlon pedig zöldség- és gyümölcsfeldolgozót működtető Pátria Termelő és Feldolgozó Kft.-nél még zajlik az időjárás okozta károk felmérése - mondta el a gazdasági igazgató, Szabó Dávid. Van olyan barackosuk, amelyet szinte teljesen elvert a jég, ráadásul arra nem volt biztosításuk. A piaci állapotok szerintük is kaotikussá váltak, beleértve a konzervpiacot is. Nincs jelentőségük a sokéves kapcsolatoknak, de még a megkötött szerződéseknek sem, a vevők visszafelé számolva kalkulálják ki az átvételi árat.

Nemrég az egyik legnagyobb vásárlójuk háromkamionnyi zöldség- és gyümölcsszállítmányukat fordította vissza, minőségi problémákra hivatkozva - később kiderült, azért nem kellett az áru, mert máshonnan jóval olcsóbban szerezték be.
Fordulhatnak ugyan ilyenkor bírósághoz - tette hozzá Szabó -, de akkor végképp megszakad a kapcsolat. Hiába állítanak elő évente több száz tonnányi konzervet és befőttet, a vevők közlik, hogy mennyiért tudják átvenni, ha nem tetszik, mehetsz, ahová akarsz. Szabó szerint is növeli a gondokat, hogy az egész országban egyre több a kényszertermelő és a nagy bajban lévő feldolgozó, akik a túlélés érdekében szinte bármilyen áron hajlandók az üzletre. A Pátriának is az a szerencséje, hogy az elmúlt években jó kapcsolatokat épített ki több uniós országban, sőt Oroszországban is, más kérdés, hogy a jól szervezett piacvédelem miatt sehol sem könnyű előbbre jutni.

NAPI/AgroLine