A címke messziről jelezni fogja, hogy az árusított burgonya magyar földben termett, megkönnyítve ezzel a fogyasztók választását.

Az áruházláncokban egyre több a magyar feliratokkal ellátott, ám külföldről származó csomagolt burgonya. Ezek a termékek küllemre is nagyon hasonlítanak a magyar krumplihoz, így az áru eredetéről csak az apróbetűs feliratról tájékozódhat a fogyasztó – olvasható az origón. „Kevesen olvassák el az apróbetűs részt, ezért úgy döntöttünk, egyedi, nagyméretű emblémával látjuk el a magyar földben termett burgonyát. Így könnyebben válogathatnak azok a vásárlók, akik azonos minőségű termékek esetén a hazai áruhoz ragaszkodnának” – nyilatkozta a lapnak dr. Szentirmay András, az OBTT elnöke. Az egyedi emblémát a terméktanács tagjai használhatják majd.

A betakarítás időszakában idén sem szökött magasra a burgonya felvásárlási ára. Kristófi Sándor, szabolcsi termelő például csupán harminc forintért tud túladni termésén, miközben a burgonya önköltsége kilónként átlagosan harmincöt-harmincnyolc forint.
„A csomagolt burgonya átadási ára az áruházláncokban tavaly ilyenkor átlagosan hetvenkét forint volt/kg. Jelenleg három-öt forinttal olcsóbban veszik át a krumplit. A csökkenés oka, hogy a betakarítás még nem fejeződött be, a termék ára pedig rendszerint ilyenkor a legalacsonyabb. Azok a termelők, akik nem rendelkeznek tárolóval, még a fagy beállta előtt próbálnak túladni termésükön, így sokszor nyomott áron kénytelenek értékesíteni a burgonyát. Ez erősen visszahat az árakra” – magyarázza Szentirmay. A betakarítás után általában leáll a csökkenés és a termelői ár fölfelé kezd kúszni.

A kialakuló árszint a készletek mennyiségétől függ. Előzetes jelzések szerint idén a tavalyihoz hasonló – vagy annál valamivel jobb – lesz a burgonyatermés, pontos adatokkal azonban még az elnök sem tud szolgálni. Szerinte – ha ugyanannyi krumpli termett, mint az előző évben –, valószínűleg elérjük a korábbi árszintet, további áremelkedésre azonban nem számít a szakember. Az itthon termett krumplit jellemzően Magyarországon értékesítik a termelők; kivételek persze akadnak. Ha a termés mennyisége meghaladja a hazai igényeket, vagy a környező országokban az ottani szükségletnél jóval kevesebb burgonya termett, exportra juthat a termés egy része. Tavaly például a gyengébb hozamot produkáló Románia vezette le a magyarországi felesleget. „Pontos adatokkal még nem rendelkezünk arról, hogy az idén mennyi burgonya termett keleti szomszédunknál. Az azonban valószínű, hogy ez az év sem sikerült nekik túlságosan jól” – fogalmazott a szakember.

A burgonya termőterülete 2004 óta folyamatosan csökken Magyarországon. Míg uniós tagságunk kezdetekor a vetésterület ötvennégyezer hektár volt, most mindössze huszonegy-huszonkétezer hektár.