A finanszírozási gondok is alaposan megnehezítik a termelők életét, ráadásul a csökkenő árak mellett a jövedelmezőségük is óriásit zuhant. Áttételesen tehát a foglalkoztatásra, illetve a beruházásokra is kihat a szektor gyengélkedése. Az első fél év adatairól szeptemberben ad ki adatokat a KSH.

Még a Magyarországnak juttatott mentőövnek is kárát látták az agrárium szereplői, ugyanis az EU menet közben újabb feltételként szabta az uniós agrártámogatás nemzeti kiegészítésének a megnyirbálását az újabb hitelrészlet folyósításához. Mindezt azért, mert az előzetesen vártnál rosszabb gazdasági teljesítmény miatt a kormány kénytelen volt megemelni a tavaly ősszel kitűzött deficittervet. A támogatási rendszer átalakítása egyébként még számos ponton bizonytalan, egyelőre az Alkotmánybíróság állásfoglalására is várnak az érintettek. Többen megkérdőjelezték, jogos-e a 2006-os év bázisként történő alkalmazása.

Az idén a növénytermesztésben 30, az állattenyésztésben 10 százalék körüli volumencsökkenéssel számol Raskó György agrárközgazdász, aki szerint kezd a mezőgazdaság helyzete drámaivá válni. A keresletcsökkenés számít jelenleg a szektor legkisebb gondjának, a jövedelmezőség drasztikus esése elsősorban a világpiaci árak zuhanásával magyarázható. Főként a kalászos gabonák, a kukorica és az olajos magvak esetében figyelhető meg nagy áresés, utóbbiak elsősorban a kiemelkedő amerikai és európai terméseredmények nyomán alakultak ki. Eközben a hitelezés leállása tetézi a gondokat, még a támogatott projektek társfinanszírozása is problémát okoz.

Az uniós agrártámogatás nemzeti kiegészítésének a kiesése 35-36 milliárd forintos jövedelemcsökkenést jelent az ágazat számára, így annak jövedelempozíciója összesen százmilliárdos nagyságrendben romolhat az év során. A szakértő nem zárja ki, hogy mindezek nyomán az egyelőre dermedt termelők őszszel erőteljesebben is hangot adnak elégedetlenségüknek.

A legnagyobb veszteségek a búzatermesztésben jelentkeztek az idén, az aszály csökkentette a terméseredményeket – mondta Vendég István, a GKI kutatásvezetője. Néhány más termény számára azonban még időben érkezett az esős időszak, így a tavalyihoz hasonló termésátlagok várhatók. Az állattenyésztésben a korábbi lassan csökkenő tendencia figyelhető meg – tette hozzá a szakember.

A szarvasmarha-tenyésztésben stagnálás, a sertések esetében enyhe csökkenés, míg a baromfiaknál némi felfutás valószínű.
A jövőre nézve még kérdéseket tartogat az agrártámogatási rendszer átalakítása, amely befolyásolhatja az ágazat teljesítményét is. Egyelőre azonban megosztott a szakma, nem lehet még látni, hogy kik lennének a nyertesek és a vesztesek az új rendszerben, illetve hogy az Alkotmánybíróság rostáján átmen-nek-e a vitatott elemek.

(vg.hu)