Felesleges az áttérés az SPS-rendszerre?
A kormány döntött: január 1-jén bevezeti az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert (SPS). A támogatás így elválik a termőföldtől, és a bérlőt illeti majd meg, ami csökkenti a föld értékét. A szakemberek szerint az átállás teljesen felesleges, mert néhány év múlva valószínűleg a jelenlegihez hasonló rendszert vezetnek be, és az SPS ráadásul hátrányosan is érinti a magyar gazdálkodókat.
Gráf József mezőgazdasági miniszter annak ellenére erőlteti az új agrártámogatásra való áttérést, hogy az arról rendelkező törvényt Sólyom László köztársasági elnök alkotmányossági szempontból aggályosnak tartotta, és az Alkotmánybírósághoz fordult. Sólyom László azért kért előzetes normakontrollt a tavaly októberben elfogadott SPS-törvényről, mert a támogatási jogosultságot meghatározó úgynevezett bázis időszak véleménye szerint alkotmányellenes. Az AB a nyári szünet előtt nem hozott határozatot, a kormány az utolsó pillanatban – az unió szabályai szerint augusztus 1-jéig lehet bejelenteni az átállást a brüsszeli bizottságnak – mégis a váltás mellett döntött.
Hazánkban az agrártámogatásokat a területalapú rendszer (SAPS) alapján fizetik ki a föld használójának. Az SPS-ben szintén a föld használóját illetnék a támogatások, de egy részük vagyonértékű jogként függetlenedne a földtulajdontól, és a földterületek elértéktelenedéséhez vezetne.
"Az Európai Unió nem kényszeríti az új tagállamokat az SPS rendszer bevezetésére. Brüsszelben sokan kritizálják az új agrártámogatási formát, ezért a közös agrárpolitika 2013-tól megváltozik, és a Magyarország által jelenleg használt területalapú támogatási formához hasonló új rendszer körvonalazódik" – mondta el lapunknak Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (Agrya) elnöke. Szerinte a jelenlegi támogatási rendszerben 2011-ig semmilyen hátrány nem éri a magyar gazdálkodót, ezért semmi sem indokolja a jövő évi váltást, amely egyébként is többletterhet róna a kifizetési ügynökségre.
Eltér a hazaitól a német bázisalap
A közhiedelemmel ellentétben az egyszerűsített agrártámogatási rendszer nem egységes rendelkezés. A tagállamok maguk határozhatják meg, hogy melyik – a bevezetést megelőző – esztendőt fogadják el bázisévnek. A történelmi bázis alapján lehet meghatározni a gazdaság korábbi átlagos támogatottsági szintjét. Míg Magyarországon a 2006-os évet jelölték ki, addig Németországban nem egy, hanem három év átlagát vették alapul a bázis időszak meghatározásához, pontosan a visszaélések elkerülése miatt. Ezután ugyanis, a bázisév alapján fizetik ki a gazdáknak az agrártámogatást, függetlenül attól, hogy a következő években nő vagy csökken az üzemek mérete. Hazánkban a jól értesültek már 2005-ben tudták, hogy a következő év lesz a bázis, így sikeresen "duzzasztották" fel gazdaságukat.
(MTI, vg.hu, magyarhirlap.hu)
Csökkenő állatállomány Magyarországon
Nézzük, hogyan érvelt egy évvel ezelőtt Gráf József az SPS rendszer bevezetése mellett? Gráf József:
Az SPS bevezetése nem politikai, hanem gazdasági kérdés
Gráf
József szerint jövőre meg kell változnia a magyar agrárgazdaság
támogatási rendszerének, át kell térni az Egységes Mezőgazdasági
Támogatási Rendszerre, az SPS-re.
A földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter mindenekelőtt azzal érvelt az új mezőgazdasági támogatási
rendszer mellett - az SPS bevezetését támogató szervezetek budapesti
konferenciáján hétfőn -, hogy az a magyar gazdálkodók számára az
kedvezőbb, kiszámíthatóbb támogatást, forrásokat jelent 2013-ig, mint
az eddigi rendszer.
Az agrártárca vezetője hangsúlyozta: az unió
régebbi tagállamai és két újonnan csatlakozott ország is ezt a
rendszert alkalmazza. A támogatás alapját általában ezekre az
országokra szabják, ezért is kedvező az átállás Magyarország számára.
Az SPS a földtulajdonnal és bérlettel
rendelkező, a földjüket művelő gazdálkodók számára biztosít forrásokat,
így háttérbe szorítja az úgynevezett sofa-farmereket (akik nem tesznek
semmit, úgy várnak jövedelmet a földjük után), gátat szab a
spekulációnak.
Gráf József leszögezte: az SPS bevezetése nem
politikai, hanem gazdasági kérdés, mivel az új szisztéma egyszerűbbé és
átláthatóbbá, valamint stabilabbá teszi a gazdálkodók számára a
forrásokhoz való hozzájutást. Megismételte azt is: a támogatások az új
rendszerben vagyonértékű joggá válnak, amit a gazdálkodó földdel vagy
szabadon adhat és vehet.
Az SPS két támogatási elemből tevődik össze,
amit Magyarország hibrid modellként alkalmaz majd. Az egyik a
regionális támogatások, amelyeket a gazdálkodók az általuk folytatott
termeléstől függetlenül, alanyi jogon megkapnak, ha regisztrált
mezőgazdasági termelők. Emellett a kiegészítő támogatásra is joguk
lesz. Ez utóbbit úgynevezett történelmi alapon számítják ki minden
gazdálkodó számára egyéni módon.
Az úgynevezett történelmi alap a 2006-os év
lesz, ez dönti el, hogy mekkora támogatási részt kap majd ennek alapján
a gazdálkodó. A számítás alapja ugyanis az lesz, hogy milyen támogatott
tevékenységeket folytatott ebben az évben.
Ennek alapján a gazdálkodó 2013-ig pontosan
tudni fogja, hogy egy-egy adott évben mekkora támogatást vehet igénybe
és mekkora forrásösszeggel kalkulálhat. Így a támogatás lényegében
függetlenné válik a termeléstől, azaz a támogatás nem függ attól, hogy
ki, milyen mezőgazdasági tevékenységet folytat, azt a piac határozza
meg.
A gazdálkodók az új rendszer bevezetésével a
miniszter szerint stabilabb birtokviszonyokra számíthatnak. Jelezte:
erre azért is szükség van, mert három év múlva, azaz 2011-ben megnyílik
a magyar földpiac, és ez új viszonyokat teremt a magyar
mezőgazdaságban. Mindezt pedig csak az SPS rendszerrel lehet kezelni a
magyar gazdálkodók számára kedvező módon.
A miniszteri tájékoztatót követően 15 szakmai
és érdekképviseleti szervezet nyilatkozatot írt alá annak támogatására,
hogy az SPS rendszert 2009-től vezessék be Magyarországon.
Az aláírók szerint a rendszer bevezetése azért
szükséges, mert stabilizálja a földhasználati viszonyokat, továbbá
gátat szab a spekulációnak, valamint a földhasználók és a földjüket
saját maguk művelő földtulajdonosok kiszámítható támogatáshoz jutnak.
|