Orbán Viktor azt javasolta, hogy vezessék be a másodlagos élelmiszervizsgálatot, hogy "ne áramolhasson be Európa élemiszer-hulladéka akadálytalanul Magyarországra" (A kormány akcióterve, 27. pont).

Ez most egészen friss. Különösen az elmúlt 8 év sumákolásához képest, amikor is az illetékes elvtárs minden lehetséges média nyilatkozatban azzal érvelt, hogy "az élelmiszerbiztonság bizalmi kérdés".

Csak azt felejtette el a jól bebetonozott funkcionárius hozzátenni, hogy ezt a bizalmat már régen eljátszották.

Ha pedig eljátszották, akkor vissza kell állítani, mégpedig a külföldről bejövő élelmiszerek másodlagos bevizsgálásával. Magyarán: hiába állítja majd az importőr, hogy az általa behozott kínai fokhagyma, szlovák tej szerű ital, vagy a penészes mogyi nagyon oké, ezt jogunk lesz végre hivatalosan is megkérdőjelezni.

Most, amikor még az akció terv ismertetése is csak néhény órás hír, ne várjunk részleteket. Nyilván törvényi szabályozás kell, végrehajtási rendeletek, stb. Ezen belül pedig teljes átszervezésre vár a hivatalos magyar élelmiszerbiztonsági intézményrendszer (NFH, MgSzh, Mébih, Tisztiorvosi Szolgálatok, kiszervezett labormunkák, stb., stb...) Ma jószerével még a rendszer résztvevői sem tudják, hogy ki kinek a főnöke, kinek milyen hatósági jogai és kötelességei vannak, arról viszont suttognak elegen, hogy melyik multi kit vett meg kilóra egy kis megkülönböztetett bánásmódért.

Fejek fognak hullani, lehet csomagolni a lelkes munka látszatából élőknek.

Az EU globális érdekeltségei, a liberális kerskedelem zombijai pampogni fognak, és a szabadkereskedelem megsértésével vádolják majd az új rendszert. Tegyék. Eleget gazdagodtak már a sok eladott "teszkó-gazdi" szemeten.

Egy kis törvényi alapozás a másodlagos hatósági vizsgálat mibenlétéről a 46/1999. (V.19.) FVM rendeletből:

m) másodlagos élelmiszer-vizsgálat: a hatóságilag fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített állati eredetű nyers és feldolgozott élelmiszer

- más helységbe, telephelyre vagy feldolgozó üzembe való belföldi szállítását követő ismételt,

- importját követő, vagy

- hűtőházi tárolásának időszakos,

kötelező ellenőrzése (ide nem értve az élelmiszer kiskereskedelmi forgalmazásra való szállításakor és e forgalmazás során végzett igazgatási szolgáltatást);

Természetesen, a semmittevők azonnali kritikája nem maradhatott el:

"...Most is van másodlagos élelmiszer-vizsgálat - szögezte le Gőgös Zoltán Orbán Viktor másik bejelentésével kapcsolatban. A miniszterelnök ezt a kezdeményezését azzal indokolta, hogy "ne áramolhasson be Európa élelmiszer-hulladéka akadálytalanul Magyarországra". A volt agrárállamtitkár szerint a Fidesz nem találta fel a spanyolviaszt, de ha ezt tovább akarja fejleszteni, akkor több ezer új ellenőrt kellene bevetnie, ami ellenkezik a költség-, létszámcsökkentési tervvel...."

A volt agrár főmuftinak javasolnánk egy látogatást egyrészt itt a honlapon, aztán a multinál, aztán meg menjen le falura kapálni.

Az elsőben szembesülne az irányítása alatt állt magyar élelmiszerbiztonsági rendszer lelkes semmittevésével, a multinál pedig azzal, hogy még a nagyritkán elcsípett kétes árut is néhány hét elteltével  újra polcra teszik, falun pedig megtanulhatná, hogy mikor kiáltson tolvajt...

Aki pedig könnyűnek látja a feladatot, annak ajánljuk figyelmébe az élelmiszerbiztonság, élelmiszerellenőrzés jogszabálygyűjteményünket:

Élelmiszerbiztonság, élelmiszervizsgálat - paragrafus dzsungel?

Szándékok és tervezett intézkedések:

A kormány másodlagos élelmiszer-vizsgálattal állná útját az olcsó, rossz minőségű importélelmiszereknek. A rendszer – melyet egy uniós irányelv alapján Magyarország is bevezethet – lényege, hogy a tagállamok közötti élelmiszer-szállításoknál a fogadónak is be kell jelentenie a tranzakciót az illetékes hatóságnak, amely eldöntheti, hogy élelmiszer-biztonsági szempontból a tételeket megvizsgálja vagy nem.

Kardeván Endre élelmiszer-felügyeleti szakigazgatási államtitkár a Kossuth rádiónak elmondta, hogy az elképzelés szerint az élelmiszer-tranzakciókat be kellene jelenteni a hatóságnak. Ezután nem szúrópróbaszerűen, mint eddig, hanem rendszeresen ellenőriznék a terméket, amikor megjelenik a nagykereskedőknél, vagyis mielőtt közvetlenül a kereskedelembe kerülne. (Ez a másodlagos élelmiszer-vizsgálat természetesen nem helyettesítené az előállítás helyén végzett elsődleges vizsgálatokat.)

Éder Tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke szerint az ellenőrzés szigorítása kedvez a hazai feldolgozóiparnak, hiszen ezzel az általában jó minőségű magyar élelmiszer versenyhelyzete javul. A feldolgozók nem hiszik, hogy az intézkedéstől csökkenne a 20-25 százalékos importarány, ugyanis gyakorta előfordul, hogy az olcsóbb termék a hazai Élelmiszerkönyvtől eltérő, más országbeli szabályok szerint készül, és ezt önmagában nem lehet kifogásolni. Viszont a módszer alkalmas lehet az átcímkézés kiszűrésére. Bakos Erzsébet, a Tej Terméktanács kommunikációs vezetője szerint régi adósságát teljesíti most az állam. A terméktanács ugyanis korábban többször is jelezte, hogy a nagykereskedelmi hálózat közreműködésével kerül a vitatható minőségű importáru az élelmiszerláncokhoz és a kiskereskedelmi egységekbe. Ez azonban nem oldja meg a hazai tejipar fő gondját, ugyanis ma már a teljes itthon forgalmazott sajt 47,3 százaléka, évente 25 500 tonna külföldön – német, lengyel, szlovák, cseh feldolgozóknál – készül.

A hazai piac védtelenségét tükrözi az is, hogy a félkemény sajtok kategóriájában szereplő, itthon népszerű – a fogyasztás 80 százalékát adó – trappista sajt elnevezést a külföldi gyártók korábban nem is használták. Most már trappistát gyárt mindenki, s csomagolja az itthon klasszikusnak számító piros fóliába. Megtudtuk azt is, hogy a Tej Terméktanács megbízásából a Tejipari Kutatóintézet rendszeresen végez áruellenőrzést. Az eddigi tanulságok szerint az importtermékek esetében kétszer annyi hibát találnak, mint az itthon gyártottaknál, de többségüknél a nem megfelelő jelölés okozott gondot.

(nol.hu)