Hát ez az! ettől féltünk mi is!

- Az "önkéntességtől".

Egyszóval semmi kötelezettség!

A magyarítás mai technikája mehet tovább büntetlenül. Elég lesz az eddig megszokott mahgyarosch design néhány jól bevált trükkje és Ön továbbra is gyanútlanul vásárol majd be magyarított hagymát, babot, lencsét, bármit. 

Nézzük a magyart termék rendelet tervezett és szó szerinti szövegét:

***

1. oldal:

A vidékfejlesztési miniszter

.../2011. (...) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdésének 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. §-ának c) és d) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1§

(1)  E rendelet meghatározza az élelmiszerek jelölésén vagy az élelmiszer megjelenítésén egyes, a felhasználó figyelmének felhívása érdekében kiemelten használt megkülönböztető információk feltüntetésének feltételeit.

(2)  E rendeletet a Magyarországon forgalomba hozott azon élelmiszerekre kell alkalmazni, amelyek jelölésén vagy az élelmiszer megjelenítésén a 2-5. § szerinti   formában   utalnak   a   termék   származására,   átlagosnál   magasabb minőségére vagy nem iparszerű előállításának tenyéré.

(3)   Az e rendeletben szabályozott,  a felhasználó figyelmének felhívása érdekében használt megkülönböztető információk feltüntetése önkéntes. Az e rendeletben foglaltak betartásáért az az élelmiszer-vállalkozó felelős, aki azokat az élelmiszer jelölésén vagy az élelmiszer megjelenítésén, valamint a reklámozása során feltüntette.

(4)  A (3) bekezdés szerinti élelmiszer-válalkozónak olyan nyilvántartási és nyomon-követési rendszert kell alkalmaznia, amellyel az értékesítési lánc teljes folyamatában, azonosan értelmezhető módon, kétséget kizáróan igazolni tudja az e rendeletnek való megfelelést.

(5) E rendelet alkalmazásában:

a) alaptermék: az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint alapterméknek minősülő élelmiszer;

2. oldal:

b)  állítás: szó, szókapcsolat, egyszerű vagy összetett képi vagy grafikai megjelenítés vagy ezek bármilyen kombinációja, mely a felhasználó vagy a végső fogyasztó számára a termék eredetével, minőségével vagy előállításának módjával kapcsolatos információt közvetít;

c)  élelmiszer-jelölés: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény mellékletének 13. pontjában meghatározott fogalom;

d)  élelmiszer-minőség: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló    2008.    évi    XLVI.    törvény    mellékletének    20.    pontjában meghatározott fogalom;

e)  élelmiszer-vállalkozás:    az    élelmiszerjog    általános    elveiről    és követelményeiről,     az     Európai     Élelmiszer-biztonsági     Hatóság létrehozásáról   és   az   élelmiszer-biztonságra   vonatkozó   eljárások megállapításáról   szóló,   2002.   január   28-i   178/2002/EK   európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 3. cikkének 3. pontjában meghatározott fogalom;

f)   élelmiszer-vállalkozó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott fogalom;

g)  előrecsomagolt élelmiszer: az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II.   26.)   FVM-ESzCsM-GKMegyüttes   rendelet   2.   §   2.   pontjában meghatározott fogalom;

h) feldolgozatlan    termék:    a    852/2004/EK    rendelet    2.    cikke    (1)

bekezdésének n) pontja szerint feldolgozatlan terméknek minősülő

élelmiszer; i)   feldolgozott termék: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének

o) pontja szerint feldolgozott terméknek minősülő élelmiszer; j)   felhasználó: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008.

évi XLVI. törvény mellékletének 28. pontjában meghatározott fogalom; k) kézműves termék: az a feldolgozott élelmiszer, amely előállításának

legalább egy lépése hagyományokra épülő, kézi eszközökkel és az

azokhoz kapcsolódó egyedi eljárással történik.

(6) Nem kell alkalmazni e rendeletet a Tanácsnak a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelet XI. b. Mellékletében meghatározott termékek esetében.

3. oldal: 

2.§

(1)  Az élelmiszerek jelölésén vagy az élelmiszer megjelenítésén bármilyen állítás, mely a termék magyar eredetére utal, kizárólag a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott feltételek teljesülése esetén használható.

(2)   A magyar eredetre történő  utalás  a forgalomba  hozott alaptermék jelölésén vagy megjelenítésén akkor tüntethető fel, ha

a)  a növényi eredetű alaptermék termesztése, betakarítása, vadon termő növény esetén annak begyűjtése, tisztítása, kezelése, és ha csomagolt, akkor előrecsomagolása Magyarországon történt;

b)   az   állati   eredetű   alaptermék  esetén   az   állat  születése,   keltetése, felnevelése, vadon élő állat elejtése, vadon élő halak kifogása, és ha csomagolt, előrecsomagolása Magyarországon történt;

c)    növényi   eredetű   alaptermék,   állati   eredetű   alaptermék   bármilyen kombinációjaként előállított és forgalomba hozott élelmiszer esetén a felhasznált növényi  eredetű  alaptermék  megfelel  az  a),   és  a felhasznált  állati  eredetű alaptermék megfelel a b) pontban foglaltaknak.

(3)  A magyar eredetre történő utalás a forgalomba hozott feldolgozatlan termékjelölésén vagy megjelenítésén akkor tüntethető fel, ha annak alaptermékből történő   előállítása   során   valamennyi   alkalmazott   eljárást   -   beleértve   a szétválasztást, részekre osztást, vágást, szeletelést, csontozást, darálást, nyúzást, őrlést, tisztítást, darabolást, kifejtést, törést, hűtést, fagyasztást, mélyfagyasztást, kiolvasztást, csomagolást is - Magyarországon végeztek.

(4) A magyar eredetre történő utalás a forgalomba hozott feldolgozott termék jelölésén vagy megjelenítésén akkor tüntethető fel, ha a feldolgozott élelmiszer előállítása során valamennyi, a termék beltartalmi összetételi vagy érzékszervi tulajdonságait módosító, megváltoztató vagy befolyásoló eljárás Magyarországon történt.

(5)   A feldolgozott élelmiszer előállítása során  nem tekinthető a termék beltartalmi összetételi vagy érzékszervi tulajdonságait módosító, megváltoztató vagy befolyásoló eljárásnak a válogatás, osztályozás, szétválasztás, csomagolás és jelölés.

4. oldal:

3.§

(1)  A 2. § (1) bekezdésében meghatározott állítás a „100%-ban" vagy azzal azonos tartalmú jelzéssel együtt az élelmiszerek jelölésén vagy az élelmiszer megjelenítésén akkor használható, ha az megfelel a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(2)  Feldolgozatlan élelmiszer esetében az (1) bekezdés szerinti állítás akkor alkalmazható,  ha az  előállításához  használt alaptermék megfelel  a 2.  §  (2) bekezdés   a)   -   c)   pontjaiban   foglaltaknak   és   előállítása   során   valamennyi alkalmazott eljárás a 2. § (3) bekezdése szerint történt.

(3)  Feldolgozott élelmiszer esetében az (1) bekezdés szerinti állítás akkor alkalmazható, ha

a)  az előállításához használt alaptermék, feldolgozatlan termék vagy feldolgozott termék eleget tesz a 2. § (2)-(5) bekezdéseiben foglalt feltételeknek,

b) feldolgozásának minden lépése Magyarországon történt, és

c)    az   előállításához   használt   azon   összetevők,   amelyeket   kis mennyiségben, elsősorban a termék állagának, ízének kialakítására használnak, különösen az adalékanyagok, enzimek, aromák, fűszerek, fűszernövények  és  ezek  keverékei,   és  amelyek  Magyarországon szokásosan nem állíthatók elő, együttesen legfeljebb 5% -ban vannak jelen a végtermékben.

(4)  A „100%-ban" vagy azzal azonos tartalmú jelzéssel együtt használt, a Magyarországon belül valamely helység, megye, régió vagy más földrajzi hely és az élelmiszer közötti kapcsolatra utaló állításra az (1)-(2) bekezdések valamint a (3) bekezdés    a)    pontjának    rendelkezéseit    megfelelően    alkalmazni    kell.    Az előállításához használt azon összetevők, amelyeket kis mennyiségben, elsősorban a termék állagának,  ízének kialakítására használnak,  és amelyek együttesen legfeljebb 5%-ban vannak jelen a végtermékben, az ország teljes területéről -illetve   amennyiben    Magyarországon   szokásosan    nem   állíthatók   elő,    úgy Magyarországon kívülről - származhatnak.

5. oldal:

4.§

(1) A termék átlagosnál magasabb minőségi fokozatára, különleges minőségi tulajdonságaira utaló állítás a feldolgozott élelmiszer jelölésén vagy az élelmiszer megjelenítésén akkor használható, ha az megfelel az alábbi feltételeknek:

a)   feldolgozott élelmiszer esetén,  melynek megnevezése jogszabályban, különösen    a    Magyar    Élelmiszerkönyv    előírásaiban    vagy    irányelveiben meghatározott, a megnevezés részeként a termék magasabb minőségi fokozatára, különleges minőségi tulajdonságaira utaló szókapcsolat akkor tüntethető fel, ha az élelmiszer minősége megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, különösen a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott magasabb előírásoknak;

b)    a   jogszabályban,    különösen   a   Magyar   Élelmiszerkönyvben   nem szabályozott   megnevezéssel   előállított   és   forgalomba    hozott,   feldolgozott élelmiszer  esetén   a   megnevezés   részeként   a   termék   magasabb   minőségi fokozatára, különleges minőség tulajdonságaira utaló szókapcsolat kizárólag abban az esetben tüntethető fel, ha a terméket megkülönböztető, a felhasználó vagy a végső fogyasztó által érzékelhető magasabb minőségét meghatározó összetételi, érzékszervi tulajdonságait gyártmánylapon, termékleírásban, vagy bármely más műszaki dokumentumban az előállítás megkezdése és a forgalomba hozatala előtt meghatározták.

(2)  Nem használható a termék magasabb minőségi fokozatára, különleges minőségi tulajdonságaira utaló megkülönböztető állítás az olyan (1) bekezdés b) pontja   szerint   minősülő   élelmiszer  esetében,   amely  nem   rendelkezik  olyan jellemzővel,    ami    a    forgalomban    található    hasonló    termékek    kínálatával összehasonlítva a magasabb minőségi fokozatot igazolja.

5.§

(1) A termék előállítása során a kézzel történő előállításra, vagy a nem iparszerű eljárás alkalmazására utaló állítás a feldolgozott élelmiszer jelölésén vagy megjelenítésén akkor alkalmazható, ha az megfelel az alábbi feltételeknek:

a)     olyan    feldolgozott    élelmiszer    esetén,     melynek    megnevezése jogszabályban,    különösen    a    Magyar    Élelmiszerkönyv    előírásaiban    vagy irányelveiben meghatározott, a megnevezés részeként a nem iparszerű eljárás alkalmazására utaló megjelölés abban az esetben tüntethető fel, ha az alkalmazott eljárás   és   az   élelmiszer  minősége   megfelel   a  vonatkozó  jogszabályokban, különösen a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott előírásoknak;

b)    a   jogszabályban,    különösen   a   Magyar   Élelmiszerkönyvben   nem szabályozott   megnevezéssel   előállított   és   forgalomba    hozott,   feldolgozott élelmiszer esetén a termék előállítása során a nem iparszerű eljárás alkalmazására

5. oldal:

utaló szókapcsolat kizárólag abban az esetben tüntethető fel, ha a termék minőségét meghatározó jellegformáló eljárásokat, műveleti lépéseket egyedi megmunkálással, kézzel, vagy olyan egyszerű, hagyományos eszközökkel, gépekkel végezték, melyet Magyarországon a nagyüzemi tömegtermelés során nem alkalmaztak, vagy jellemzően már nem alkalmaznak.

(2) Nem használható az (1) bekezdés szerinti megkülönböztető megjelölés az olyan feldolgozott élelmiszer esetében, amelynél, bár a termék minőségét meghatározó jellegformáló eljárásokat, műveleti lépéseket egyedi megmunkálással, kézzel, vagy egyszerű, hagyományos eszközökkel, gépekkel végezték, de a Magyarországon jelenleg alkalmazott kisüzemi egyedi megmunkálás és a tömegtermelést megvalósító eljárás között nincs érdemi különbség.

6.§

(1)  Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie   az   olyan   élelmiszernek,   amelyet   az   Európai   Unió   valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a termék átlagosnál magasabb minőségi fokozatára, különleges minőségi tulajdonságaira utaló, vagy a termék előállítása során a kézzel történő előállításra, illetve a nem iparszerű eljárás alkalmazására utaló állítás tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

(2)   A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő    információszolgáltatási   eljárás   megállapításáról    szóló,    a   98/48/EK irányelvvel  módosított 98/34/EK európai  parlamenti  és tanácsi  irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

7.§

(1)   Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba. Az 1. § (4) bekezdés szerinti nyilvántartási és nyomon-követési rendszert az élelmiszer-vállalkozónak az e rendelet hatályba lépését követő 90. napig kell létrehoznia.

(2) Az olyan élelmiszer, amelynek csomagolásán e rendelet szerint minősülő, de e rendelet előírásainak meg nem felelő állítás található, e rendelet hatálybalépését követően hat hónapig forgalomba hozható és minőség-megőrzési ideje végéig forgalomban tartható.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Budapest, 2011.

dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter

 * * *

Az eredeti pdf állományból fordítottuk vissza olvasható html formátumra. Az értelemzavaró tagolást meghagytuk.

Nos? Mit szólnak hozzá kedves a magyar élelmiszerért aggódó barátaim?

Várjuk a véleményeket!