A termelők ezen a héten öt budapesti helyszínen elsősorban őszibarackkal és szilvával várják a vásárlókat, de friss alma, meggy, paradicsom, burgonya és némi kajszi is érkezik a fővárosba. Utóbbi gyümölcsöt sajnos megviselte a hétvégi vihar: az erős szél leverte a barackot az agárdi gazda fáiról, így csak a SZÖVET szolnoki-kiskunfélegyházi termelője tud valamennyi kajszit szállítani Budapestre. A meggyet kilónként 140-200, a sárgabarackot 180-200, az őszibarackot (fajtától függően) 50-400, a nektarint és a rétesalmát 150, a Lepotika szilvát 100-120, a Desire újburgonyát 90 forintért vásárolhatják meg a fogyasztók.

Egy hete már feldolgozott termékek – gyümölcslevek, szörpök és lekvárok – is kaphatóak a szövetség standjainál, ősszel pedig a savanyúság és a paradicsomlé lesz a sláger. “Első alkalommal tavaly tartottunk almalé akciót. Ekkor egy száz termelőt összefogó nyíregyházi szövetkezet száz százalékos, ötliteres kiszerelésű gyümölcsleveit árultuk. Próbaképpen meggylevet is készítettek, ami rekord gyorsasággal fogyott el” – mesél a kezdetekről Szabadkai Andrea, a SZÖVET programvezetője. A szövetség idén is arra biztatta a gazdákat, hogy dolgozzák, vagy dolgoztassák fel termésük egy részét, ám ehhez csak egy-két termelő talált megfelelő partnert. A feldolgozók többsége kapacitás híján nem tudta vállalni a munkát, sok esetben pedig a gazda nem volt hajlandó túlságosan távoli üzembe szállítani a friss gyümölcsöt. Szabadkai pontosan nem tudta megmondani, hogy a feldolgozás révén mennyivel nőhet a termelő haszna, de bizonyos, hogy kifizetődőbb, mintha a gyümölcs a fa alatt rothadna el.

A programvezető szerint a legjobb módszer, ha a termelők barterben dolgoztatják fel árujukat, így ugyanis nem kell fizetniük a munkáért. “Sok gazdának nincs pénze, mivel nem tudja eladni portékáját. Ha azonban meg tud egyezni az üzemmel, az áru feléért cserébe feldolgoztathatja a gyümölcsöt” – magyarázza a szakember. Persze az is előfordulhat, hogy a gazda a feldolgozás ellenére sem képes túladni az árun. A legnagyobb gondot a termelői feldolgozott élelmiszerek értékesítését akadályozó rendelet jelenti. Ha ugyanis valakinek nincs szövetkezete vagy cége, csak saját gazdaságában, vagy a termelési régión belül működő piacokon adhat túl portékáján.

Az idei év a SZÖVET reményei szerint változást hozhat, ugyanis tizenhét civil szervezet jogszabály-módosítási csomagot készített a kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés könnyítése érdekében. Ha a szaktárca rábólint a változásokra, a kistermelők helyi és környékbeli éttermeknek, boltoknak is eladhatják feldolgozott termékeiket. “Az agrárminisztérium és a szakállamtitkár azt ígérte, módosító javaslataink alapján ősszel kidolgozzák saját “verziójukat”, majd paragrafusról paragrafusra egyeztetve év végére kialakul a végleges szöveg” – árulta el lapunknak Szabadkai.

A szakember szerint sok kérdést megold majd a törvénymódosítás, ám néhány probléma tovább él majd. Gondot jelent például, hogy sok kistermelő közösségi feldolgozókba viszi termését, az itt készített áru azonban nem minősül kistermelői terméknek. Ezt a kérdést nem a kistermelői rendelet szabályozza, így csak újabb törvénymódosítás orvosolhatja a problémát. A kistermelői nyershús-értékesítés azonban valószínűleg zöld utat kap, legalábbis a szaktárca ezt ígérte a civil szervezeteknek. “A kistermelők jelenleg szarvasmarha, kecske, disznó és juhhúst sem adhatnak el nyersen, pedig a tiltásnak nincs különösebb oka. Eddig is csak hatósági engedélyekkel rendelkező vágóhídon vághattak, és termékük ugyanazon az ellenőrzési rendszeren ment keresztül, mint az ipari hús” – részletezi a gondokat a programvezető. Szabadkai Andrea szerint valószínűleg a feldolgozott termékek is bekerülhetnek majd a helyi boltokba és vendéglátóhelyekre, ám erre a szövetség még nem kapott konkrét ígéretet. Reményeik szerint a “helyi bolt” fogalma is tágulni fog, a civilek a megyére, sőt, a szomszédos megyékre is kiterjesztenék a megjelölést. Emellett Budapesten is engedélyeznék az értékesítést, ugyanis helyben, főleg az adott városban igen nehéz túladni a tradicionális termékeken. Göncön például lehetetlen “elsózni” a sárgabarackot, hiszen szinte mindenki ezt termeli.

A SZÖVET tavaly óta rendszeresen szervez zöldség- és gyümölcsvásárt a fővárosban. Bár eredetileg a Tisza-menti termelők megsegítésére alakult a szövetség, hazánk más régióiban tevékenykedő gazdák is bekapcsolódtak akcióiba. A vásárok mellett tájbolt hálózat kialakítását is kezdeményezték, létrehoztak egy saját, Tisza-menti termékeket óvó védjegyet, valamint részt vettek a kistermelői rendelet módosító javaslatának kidolgozásában.