|
EU (41), Ökológia (14), RASFF gyorsriasztások (30), fogyasztók átverése (80), Adatszolgáltatás (50), Magyar Termék (26), Mébih (7), Magyar gyümölcs (7), Globális válság (11), riasztások (2), etikai kódex (5), Importellenőrzés (16), Élhető Vidék (58), Magyar hagyma (2), hungarikum (14), Egészségmegőrzés (14), Hamisítás (2), Politikai átverés (3), global (1), Ásványi só (18), Biztonság (16)
Google like:
|
| |
| Halak és "tenger gyümölcsei" |
| 2010. március 16. - 2 hozzászólás |
| Keresőszavak: |
|
|
 |
A KétesÁruk.hu jelentéseiben gyakorlatilag az édesvizi halak száma elenyésző.
Pedig a folyók szennyezettsége Földünk globális problémája ugyanúgy, mint a világtengereké.
Mégis, az élelmiszerbiztonsági jelentések túlnyomó része a nehézfémekkel, szermaradványokkal szennyezett tengeri élőlényekről szól, kivételt talán a délkelet-ázsiai cápaharcsa (pangasius) jelent. Ez a hal lassan a heck "sütőhal" babérjaira tör népszerűségben.
A helyzet tehát siralmas, hiszen Földünk szennyezettsége a világtengereken elérte azt az általános mértéket, mely után kijelenthető: aki jót akar magának, az maradjon meg a hazai halnál - azon belül pedig a szigorú technológiai feltétek közt tenyésztett magyar őshonos édesvizi halaknál.
Nem állítjuk, hogy ezekkel nincs soha minőségi probléma, azonban fogyasztásuk nagyságrendekkel biztonságosabb az import tengeri termékeknél. És ez sajnos fokozottan igaz a halkonzervekre is.
A JóMagyarÁru.hu társlapunk a hazai halak fogyasztói kultúrájának<<- nagy figyelmet szentel, Kérjük a Kedves Olvasót, hogy ismerje meg, hátha a szálkamentesség érvén kívül más szempont vezérelni fogja akkor, amikor útja a halaspultokhoz vezeti...
|
|
|
|
| Hozzászólások |
 |
|
|
Oszd meg a hírt másokkal is! |
|
|
Halpárti
-
2010.04.30. 05:56 |
Bár igaz volna az előttem szóló írása. Csakhogy, szakmaisága ellenére, részigazságokat ír. Először is: a világtengerek szennyezettsége már a 20. században elérte azt a szintet, mely után pl.: a DDT a sarki vizekben is jelen volt. Szóval azóta mitől javult volna a kép? Nem is értem: a szemétszigetes filmet nem látta szakemberünk? Az pedig az óceán egy áramlatokkal csapdába ejtett részén lebeg országnyi méretben, és nem a torkolatokban, ahol persze még további kommunális adalékokkal "gazdagodhatna", ez kétségtelen. De ami megkérdőjelezhetetlen, azt miért negligálja valaki? Még a csapból is a tengerek szennyezettségéről szóló hírek folynak... Nem hinném, hogy az előttem szóló enne most a Floridai öbölben "olajos" halat.
A többiben igaza van, tényleg nem mindegy, hogy a Mekong delta szarfolyamából táplálkozó pangasiust vesszük a multinál, vagy valami ténylegesen alaszkai halat. A különbség tényleg nyilvávaló, ezt még talán a gyerekek is tudják.
Persze, fizesse meg a steril vadlazacot, aki tudja. Én előbb eszem hortobágyi harcsából készült tejfeles harcsapaprikást, mint szusit, bár az utóbbit is igen kedvelem. Csak hát a probléma az, hogy a tengeri halak a lehető legkevesebb hőkezelést igénylik, mert szinte nyersen a legfinomabbak, ezzel szemben a magyar folyami harcsa akár 4 percig is párolható, sőt, akkor a legfinomabb, ha lassú tűzön adja ki aromáit, mint a marhahús... A halászlé is jó magyar szürke harcsa fejből készült alappal a legfinomabb. |
|
kisbuso
-
2010.04.29. 23:34 |
Nagy tévedés , hogy a világtengerek szennyezettsége elérte volna azt a szintet, hogy veszélyes lenne a tengeri élőlények fogyasztása.
A tengerek szennyezettsége éppen a folyó torkolatokban jelentős- elsősorban ipari nagyvárosok közelében - éppen a folyók által szállított szennyező anyagok miatt.
Az ezekben a térségekben fogott , vagy tenyésztett tengeri halakban valóban található határérték feletti szennyeződés,azonban ez nem igaz a nyilt tengeren kifogott példányokra.
Az oldalon található problémák zöme nem a tenger szennyezettségéből adódik, hanem a rossz tenyésztés ( gyógyszermaradványok, malachit ( amit egyébként hazai tógazdaságokban is általánosan használnak )) , a hibás feldolgozás, vagy jelölés ( nem megengedett, vagy nem feltüntetett adalékanyagok, gyártás során keletkezett fertőzés ( pl. salmonella, colli... ) illetve a tárolás, szállítás során bekövetkezett problémák ( pl. sérülés, kiolvadás, szavidő ).
Szén- monoxid: nem magától kerül bele a hal húsába, sushi és sashimi minőségű halak fagyasztásánál használják ( elsősorban a Japán piacra ) a folyékony szén- monoxidos fagyasztási eljárást elsősorban tonhalak fagyasztásánál, mivel a szén - monoxid a halhúsban levő vérben az oxigént megköti, így a hús a fagyasztás során is élénk vörös marad.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a nyílt tengeren fogott - és a hajón feldolgozott majd lefagyasztott halak sokkal egészségesebbek , mint bármilyen tenyésztett, gyógyszerezett, esetenként túletetett tavi hal. Egyszerűen jól bevált és elérhető gyártótól/szállítótól kell vásárolni, meg kell nézni, hogy a halakat hol fogták, használtak-e adalékanyagot a gyártáshoz, milyen a hal külleme, hőfoka, fajtája... és nem érhet bennünket nagy tévedés. |
|
|
| |
![[Valid RSS]](/art/_vrss.png "Valid RSS feed")
