Az országos főútvonalak és vasutak által nem érintett,
11.558 hektár területű 5149 lakosú nagyközség Budapestől déli irányban
mintegy 30 km-re az Ócsa -Kiskunlacháza és a Taksony - Dabas, -
Kunpeszér közötti utak kereszteződésében alakult ki. Északtól dél felé
mintegy 25 km hosszú, 2-8 km széles sávban elnyúló területen fekszik.
Nagy kiterjedését az magyarázza, hogy a település több középkori falu
(Bugyi, Vány, Ráda, Ürbő) és mára elenyészett nevű birtok területét
olvasztja magába. A község határa a Csepeli síkság keleti sávját
foglalja el, amely itt érintkezik a Pesti hordalékkúp síksággal, a
Kiskunsági homokháttal és a Solti síksággal.
E kistáj kialakulásában a
Duna és annak 1920-as években lecsapolt ősi ága játszotta a főszerepet,
melynek hatására különböző típusú talajféleségek alakultak ki. Felszíne
így vált színessé, rajta a futóhomok és homok, illetve a tőzegsár és
löszös üledék váltogatja egymást. A község határa és speciális
mikroklímája - a szikesek és a vízjárta laposok kivételével - jó
lehetőséget teremt a szántóföldi gazdálkodáshoz, főleg a
zöldségtermesztéshez, ezért Bugyi Nagyközség fontos szerepet játszik a
főváros élelmiszerellátásában. A település többi része védett természeti
kincsei révén vált jelentőssé. Az ürbői határ délnyugati sávja
Közép-Európa második legnagyobb pusztája, a Kiskunsági Nemzeti Park
madáreldorádójáról ismert szikes pusztájába illeszkedik, melynek fő
ritkasága a legnagyobb testű európai madár, a túzok. A puszta falu
felöli részén fekszik az a 9,4 hektáros védett terület, ahol az egykori
láprét legszebb növénye, a törpe vagy apró nőszirom nyílik.
Tovább Bugyi honlapjára <<<-
|