|
Agrár-vidékfejlesztés (43), Húságazat (4), RASFF gyorsriasztások (30), Vega (1), mentális hatás (1), riasztások (2), Listeria monocytogene (2), Vitamin (33), Higany (1), Internet (1), RAPEX (3), Anisakis (2), Termékadatok (4), Közétkeztetés (1), Hamisítás (2), Mezőgazdaság (2), Foodcommunicatio (1), Élelmiszer kereskedelem (58), Élhető Vidék (58), Magyar hagyma (2), antioxidáns (9)
Google like:
|
| |
| Kadarkút Önkormányzata |
| 2010. május 13. - 4 hozzászólás |
| Keresőszavak: |
 |
|
 |
A Kadarkúton és környékén az évek során előkerült leletek azt igazolják, hogy már i.e. 8000 - 10 000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek. A település története a középkorig vezethető vissza, de a korai időszakról csak kevés írott és tárgyi emlék maradt fenn. A terület a 10. század végén Koppány fennhatósága alatt állt, majd leverése után királyi befolyás alá került, egyházjogi szempontból 1002-től a pannonhalmi apátsághoz tartozott. Városunk nevének első írásos említése a pannonhalmi apátság 1137-ben kelt, hamis tulajdonviszonyok igazolása céljából készült oklevelében lelhető fel Chadarcuthai formában. A 13. század második felétől kezdődően a település neve több írott dokumentumban is megtalálható több különböző alakban, úgymint: Chadarcuthay, Kadarcuch, Kadarkutha, Kethkadarkutha, Kadarkuth.
Tovább Kadarkút honlapjára <<<<--
|
|
|
|
| Hozzászólások |
 |
|
|
Oszd meg a hírt másokkal is! |
|
|
Gönczi Mihály
-
2012.02.27. 08:33 |
|
Kara (Zdelár) Miska kadarkúti származású rabló (betyár), aki a hírhedt rablóvezér, Bergán (Fülöp) János bandájának tagja volt. Bergán 1863-ban történt megölése után a banda vezetője lett, akit Somogy vármegye pandúrjai 1863. április 27-én a bandával vívott tűzharcban Kadarkút melletti erdőben agyonlőttek (Regensburger Conversations-Blatt, 1864.. április 22.) |
|
Gönczi Mihály
-
2011.10.23. 21:27 |
|
Kedves Kara! Ha valaki véleményét nyilvánosan leírja, legyen bátorsága teljes (és magyar) nevét is hozzátenni! Ki hisz igazában, adja nevét is hozzá. A sötétséget pedig csak úgy tudjuk megszüntetni, ha fényt gyújtunk. Vagyis ne hagyjuk a korábbi rendszerek és ideológiák továbbélését. Ne hagyjuk, hogy Görgeit árulózzák, a világháború idején élt magyarokat bűnösnek nevezzék, a hazáját becsülettel védő magyar honvédeket háborús bűnösnek hívják, a katonai esküjét megszegő,és keleti oldalra átállókat hősökként kezeljék. Legalább azt a maradék magyart, aki magyarul mer beszélni, ne hagyjuk tudatlanságában, becsapottságában és sötétségben. Mert a keresztény vallástan - ellentétben a marxizmussal - nem hazudik. Örülök, hogy elolvasásra és válaszra méltatta hozzászólásomat, remélem lesz lehetőségem személyesen meggyőznöm arról, hogy fel kell számolnunk a "sötétséget", és igaz, hiteles múltunkat kell megismerni. Még Kadarkúton is! |
|
Kara
-
2011.10.13. 15:28 |
|
Oh, kedves Mihály, bizonyára igaza van, de inkább hagyjuk azt a sötétséget, amit elmúlt politikai rendszereink hagytak örökül - "kétes szellemi áruként" - arra a maradék emberre, aki itt a Kárpátok közt még magyarul mer beszélni... |
|
Gonczi Mihály
-
2011.09.17. 14:49 |
A város első írásos említéséről téves az 1137-es dátum. Ez az állítás a várossá nyilvánítás óta megjelent minden publikációban szerepel, sőt a város két pontján elhelyezett tájékoztató táblákon is ez olvasható. A hivatkozott oklevélben egyáltalán nem lelhető fel Kadarkút neve, csak Roz és Tarián helységeké OL Diplomatikai filmtár, 206810). Ha figyelmesen elolvasták volna a 2005-ben megjelent, a dilettáns Puskás Béla által szerkesztett Kadarkút c. monográfiában Répay Lajos néhai kadarkúti gyógyszerész által írt kitűnő tanulmányt, azonnal észrevehetővé vált volna Puskás Béla hamis állítása Kadarkút első írásos említéséről. Ugyanis 1383-ban Garai Miklós nádor előtt az alsólendvai Bánffy-család ellen folyt perben a pannonhalmi apát bizonyítékként mutatta fel a moson vármegyei Roz és Tarján helységek közötti föld adományozásáról szóló (későbbiek sorűán hamisnak bizonyult)oklevelet, amellyel egy 1266-os oklevéllel együtt a kadarkúti vám harmadának tulajdonjogát kívánta bizonyítani Péter pannonhalmi apát. Így az 1383-as oklevélben a nádor bizonyítékként tüntette fel az 1137-es oklevelet, amelyben nem Kadarkút, hanem Roz és Tarján helységek neve olvasható. Mindezt a monográfia
Így valótlan azon állítás is, amely szerint Kadarkút neve Chadarcuthay formában olvasható ebben az 1137-es oklevélben. Ez a névforma az 1333-ban keletkezett pápai tizedjegyzékben olvasható Kadarkútról, amely az első ÍRÁSOS említése városunknak, és megelőzi az első OKLEVELES említését, amely egy 1353-ban kelt oklevél, ahol Kadarkuth alakban olvasható a helységnév.
Összegezve: Puskás Béla hozzánemértő helytörténészkedésének eredményeként született meg az a hamis állítás, hogy Kadarkút "első írásos említése egy 1137-ben keltezett hamis oklevélben található". A monográfia 20. oldalán olvashatók néhai Répay Lajos tanulmányában a következők: „Reichardt Aba pannonhalmi levéltáros 1968. január 13-án hozzánk intézett levelében olvasható: »Az 1137. és 1262. évi oklevelekben Kadarkút külön említve nincsená". Ha Puskás Béla elolvasta volna a minden tiszteletet megérdemlő Répay Lajos gyógyszerész nagyszerű, és sajnos halála miatt be nem fejezett tanulmányát Kadarkút történetéről, nem engedte volna meg azt a merészséget, hogy meghamisítson egy történelmi tényt, annak ellenére, hogy nem végzett kutatást Kadarkút törtánetéről. Van egy jó magyar mondás: "a suszter maradjon a kaptafánál". Ha pedig Puskás Béla be tud mutatni állításának bizonyítására ilyen, 1137-ben keltezett oklevelet, meghajtom kalapom, mert akkor saját, immár több mint 40 éves, Kadarkút történetére vonatkozó kutatásom előtt jár! |
|
|
| |
![[Valid RSS]](/art/_vrss.png "Valid RSS feed")
