Részletek Lesenceistvánd honlapjáról:
Az Istvánd helységnév az István személynévből
képződött. A megküldönböztető szerepű Lesence- előtag a patak mellékére
utal. (Irodalom: FNESz 378.)
...A Lesence-patak mellett települt
falu. Határa 1720-ban dombok alatt, erdők és nádasok között fekszik –
ezért a kevés szántója is vizenyős. Egy köböl után tisztán 22 ½ köböl a
termés. 1778-ra a lakosság az erdők kiirtásával jelentős mértékben
megnagyobbította szántóit. Két nyomásra vannak osztva és egész helyhez
15-16, majd az úrbérrendezés után 20 hold szántó tartozott, amely
különösen rozs termelésére alkalmas. A rét és legelő kevés, ezért a
közeli pusztákban bérelnek legelőt. 1778-ban egész telekhez 8 kaszás rét
járt. Faizási lehetőségük van saját határukban és Pabar pusztán is.
Áruikat a keszthelyi és sümegi piacukon értékesítik. A település urai
XIV. sz.-ban a Dersfiek, akik a pannonhalmi apátsággal pereskednek
birtokukért. Csere révén végül is az utóbbi kezére került, de a XVI.
sz.-ban már Csoron András és leszármazói a birtokosok, majd a XVII.
sz.-tól folyamatosan az Esterházy család birtokolja Devecser, illetve
Pápa váraihoz.
A lakosság létalapját a földművelés és a
szőlőtermelés alkotta. Gabornafélékből elsősorban rozsot termeltek.
Szőlőhegye saját határában „Istvándi hegy” néven ismert. Az itt termett
bor után a tizedet 1603-ban – később is – Sümegre szolgáltatják.
1627-ben két 10-10 holdas urasági szőlőt írnak össze – de csak az egyik
művelt. 1696-ban, amikor a gazdák nem rendelkeztek elegendő igával, 95
hold bevetett területet és 40 kapás megművelt szőlőt írtak össze.
1720-ban a lakosok azt vallják, hogy szőlőik új telepítésűek – nem
jövedelmeznek..
'... Élvezze a falusi „csend” hangjait, ismerje meg aranyérmes borainkat,
nézze meg a Mária Kápolnai kilátóról a környező falvakat, vagy
gyönyörködjön madártávlatból a Kőorra 399 m-es magasságából a
Tapolca-medencén és a Balaton nyugati kapuján....'
Tovább Lesenceistvánd honlapjára <<<-
|
![[Valid RSS]](/art/_vrss.png "Valid RSS feed")
