Mosonmagyaróvár a Kisalföldön, a Mosoni-Duna és a Lajta partján, az M 1-es autópálya a Budapest-Hegyeshalom 1-es számú vasútvonal mentén található. Az M 10-es és 15-ös főút keresztül halad rajta. Valamikor a Duna mentén, s a körülötte elterülő mocsárvilágban itt volt az egyetlen, keskeny átjáró. Így már a római időkben (időszámításunk szerint 50-400 táján) katonai települést, és az ahhoz tartozó polgárvárost találunk itt Ad Flexum néven. A honfoglalás után ispánság, később megyeszékhely, majd az Alföldről Bécsbe irányuló gabona és állatszállítmányok útvonala volt. A pozsonyi országgyűlés közelsége emelte rangját, a világháborúkat követő határváltozásokat követően szerepe meggyengült.
A trianoni diktátum következtében Moson vármegye kétharmadát Ausztriához csatolták, a második világháborút lezáró diktátum Csehszlovákiához csatolta Oroszvárt (Rušovce), Horvátjárfalut (Jarovce) és Dunacsunt (Čunovo).
A város így amellett, hogy elvesztette vármegyeközponti szerepét, a vasfüggöny legördülte után központi fejlesztésekben sem részesült, megközelítése is nehézkessé vált.
Arrabona (Győr) és Carnuntum (Petronell) között Óvár éppen félúton helyezkedik el. A római tábor valószínű helye Károlyliget és a Téglaföld (ma Városközpont) egy része, ahol építkezéskor elszórtan ma is kerülnek elő római emlékek. A Máriakálnok felé vezető út menti, felhagyott kavicsbányában - jó 150 m-re a mai folyómedertől - az 1970-es években a római időkből származó nagyméretű kikötőkaput találtak, ami szintén arra utal, hogy a folyók az évszázadok alatt jelentősen változtatták medrüket.
Tovább Mosonmagyaróvár honlapjára <<<<--
|