Kemecsei és Megyeri család, ezeket pedig a Dőriek, az Eördögh és a báji Patay család váltotta fel. Ez idő tájt a község erősen pusztulóban volt. A megyeszékhelynek Nagykállóban való állandósulása után a megyeházát 1762-ben Kölcsey György vette meg.
A XVIII század végén a helyi földbirtokosok kárpát- ukránokat, az 1860-as években pedig Heves megyei dohányosokat telepítettek le a faluban. A Rákóczi szabadságharc idején igen sok egyszerű ember állt a függetlenség zászlaja alá. Ebből a korból számos kurucdal maradt fenn, amik századok múltán is élnek a nép ajkán. Szomorú emléket őriz Karász abból az időkből, amikor Kazinczy Ferencet a Martinovics- féle per miatt a községen át szállították Munkácsra. Kazinczy egy éjszakát töltött településünkön.
A XIX. század közepén jelentékeny, 1603 lakosú a község, de a XVIII századi földesurakból már egy sem élt itt. A parasztmozgalmak Karászt is utolérték, ugyanis 1897-ben megalakult a szocialista egylet. A parasztok földet követeltek. Barócsi András, Végső Miklós és Ragány János vezetésével az Okolicsányi és Ferencsi féle földbirtokra vonultak földosztásra. Ennek súlyos következményei lettek, váráldozatot követelt. A vezetőket letartóztatták. A hatóság erélyes ellenintézkedéseinek eredményeként a mozgalom lassan megszűnt.
A XX század elején 226 házban 2023, nagyobb részt görög katolikus vallású lakosság élt, de a görög mellett római, református és izraelita imaháza is volt.
A népi építészet hagyományos parasztházai már alig- alig lelhetők fel, stílusjegyei összekeveredtek az 1920-as években divatos sátortetős, oldalbejáratos, tornác nélküli, szintén háromosztatú házak jegyeivel.
A helységhez tartozó tanyák száma a jobbára idős emberek elhalálozása, illetve a községbe való beköltözés miatt folyamatosan csökkent. Míg 1960-ban 11 tanyán 398 ember élt, addig 2001-ben 7 tanyán már csak 38.
|
![[Valid RSS]](/art/_vrss.png "Valid RSS feed")
