Petneháza közel 2000 lelkes község. Az Északkelet-Nyírségben Nyíregyházától  40 km távolságra található.

Neve személynévből ered; Péter személynév + háza összetételle
Alapítója a XIV. század elején élt Terecse fia Péter vagy Petene, a Petneháziak őse. A Petneházy család a XIV-XV. században a megye életében nem vitt szerepet, de a falut és a birtokot a XV-XVI. században mindvégig bírta. Az alapító Terecse neve még 1595-ben is élt, mint praedium és erdő. A XVIII. század elejétől a Petneházyakkal rokon Ibrányi, Bornemissza, Tatay, Chernel és Péchy családok is birtokolták Petneháza egy-egy részét.

Legnagyobb birtokosai azonban mindig a névadó család tagjai maradtak. Egy időben két, sőt három kúriájuk is volt a faluban; a kúriákhoz tartozó szántóföldekkel, rétekkel, jobbágytelkekkel együtt. 1707-ben Petneházy Zsigmond fia, István és három lánya osztozkodott a szerény vagyonon. Annak ellenére, hogy az alapító család utódai még a XIX. század elején is éltek, a birtokosok a XVIII. század végére már teljesen lecserélődtek. 1847- ben, a faluban 703 lakos élt.

Petneháza határába két középkori település, Bagda és Iklód olvadt be. Bagda személynévi eredetű helynév, legkorábban egy idevaló ispánt említenek 1282-ben. 1321-ven az örökös nélkül meghalt Csépány fia birtokán a Jákó és a Balog-Semjén nemzetségek osztoztak. A XIV. században kápolnája is volt, amit a Petneházyak szereztek meg.

Az Iklód némileg késõbb a XIV. század második felében az e helyrõl elnevezett család birtoka volt. Neve bizonytalan eredetű. A család XVI-XVII. században még élt. Iklód a XVIII. század végén is lakott lehetett, mert a Petneházyaknak náluk zálogban lévő kúriájuk volt. 1615-ben egy kápolnahelyet említenek a határában. 1623-ban 2 lakott és 8 lakatlan telke volt. A XVIII. században azonban már puszta, nagyobbrészt erdővel benőve.

A századfordulón körjegyzőségi székhely volt, 161 házában 1085, többségében görög katolikus lakossal. Petneháza eredetileg egyutcás, észak végén kiteresedő, majd kettéágazó útifalu. A község kétharmad része 1887-ben egy pusztító tűzvész után elpusztult. Ezután hosszanti irányban nőtt meg. Délkeleti részén szabályos alaprajzú új településrész alakult ki századunkban. A délnyugati sarkán, a házsorba ékelődve egy szárazmalom keringõsátorát ábrázolja egy század elején készült térkép.

A községről 1784 után 1870-ben is készítettek térképet. Ez már sokkal részletesebb, tartalmasabb volt, mint az előző. Ebben már a faluban, a falusiak közreműködésével összegyűjtött földrajzi nevek is szerepeltek. Ezek között voltak nagyon- és kevésbé érdekes nevek is. Az érdekesek közül szeretnénk néhányat ismertetni.... itt <<<- Vannak olyanok, amelyeknek talán nincs valós alapjuk, de olyanok is akadnak, amelyekhez tényleges megtörtént események kötődnek.