A római korban Claudius császár alapította a várost, a barokk korban Szily János idejében lett püspöki székhely, akkor épült ki a barokk városmag, a XIX-XX. századforduló táján pedig Éhen Gyula polgármestersége idejében létrejött a modern város. Három korszak, három városalapítás.
A város elődjét Krisztus után 50 körül alapította Claudius császár, majd a római birodalom tartományi székhelye lett. Ekkor kapta a Savaria nevet a fontos település: itt vezetett a Borostyán kő kereskedelmi út.
Még a római birodalom, de már a kereszténység terjedése idejéből két híres és népszerű szent neve köthető a városhoz: 303-ban Savariában végezték ki Szent Quirinus sziszeki (sisciai) püspököt, 316-ban pedig Savariában született Szent Márton, a későbbi tours-i püspök, a nyugati világ egyik legismertebb, legtöbbet ábrázolt szentje.
A várost 455-ben földrengés döntötte romba, ennek ellenére folyamatosan lakott település volt, amely valószínűleg a népvándorlás korában, a hun uralmat követően sem néptelenedett el. Nevét ugyan közel 350 év után, csak 791-ben említették először, amikor Nagy Károly egy hadjáratról visszatérve felkereste a várost.
A Savaria név használata a magyar államalapítást követően a középkorban is fennmaradt, amikor is - a XI. században - már grófsági székhely volt, kisebb méretű várral. Mai neve 1274-ben bukkant fel először.
A középkor évszázadaiban a város a győri püspök birtoka volt, a török korban viszont jelentősége felértékelődött, gyakorlatilag a vármegye székhelye lett. Hivatalosan azonban Szombathely csak 1578-ban lett a vármegye központja, amikor a vasvári káptalant ide telepítették.
A település a legsúlyosabb megpróbáltatásokon a Rákóczi-szabadságharc alatt esett át, így szinte második városalapításként is felfogható a szombathelyi püspökség 1777-es megalapítása. Ma jelentős turisztikai vonzerőt jelentenek azok a műemléképületek, amelyek többsége ebben az időben készült. A város igazi fejlődése azonban csak az 1800-as évek végén indult meg. Szombathely vasúti csomópont lett, lakossága néhány évtized alatt többszörösére növekedett. Ebben az időszakban kezdték a települést a nyugat királynőjeként emlegetni.
A kiegyezés után rohamos polgári fejlődésnek indult város jövőjét a trianoni szerződés törte ketté. A második világháború után pedig zárt város lett, elszigetelve nemcsak Ausztriától, hanem az ország többi részétől is. Ez a helyzet csak a hidegháborús évek elmúltával változott meg.
A város területe az elmúlt 120 évben folyamatosan bővült. 1885-ben Szentmártont és Óperintet csatolták hozzá, 1933-ben Gyöngyösszőllős, 1950-ben Herény, Kámon, Olad, Gyöngyöshermán, Szentkirály és Újperint lett a város része, 1969-től pedig Zanat is Szombathelyhez tartozik.
Tovább Szombathely honlapjára <<<
|
![[Valid RSS]](/art/_vrss.png "Valid RSS feed")
