A
falu eredetét egyes források Kr.e. 3000-re teszik, a régészeti
kutatások, melyeket a Várhegyen végeztek, Kr.e. 1900-900 közé teszik,
hiszen az itt talált bronzkori leletek a kései avarok településének
nyomait mutatják. A honfoglalás idején az első
lakói a Kér-Keszi nemzetségéből lehettek. A település neve a "harka,
horka, karcha, Karchasz ..." szóból, illetve méltóság elnevezéséből
való. Személynévként Tétény (Töhötöm) fia Horka őrizte meg. A horka
tisztség legismertebb viselője Bulcsú (v. Vérbulcsú) volt.
A mai Váchartyán területén valamelyik Kér-Keszi törzsbeli harka (talán
éppen Vérbulcsú) szálláshelye állhatott. Írásos bizonyítékok nincsenek
róla, de több tény azt látszik alátámasztani, hogy a község valamikor
Kr.u. 990 körül települt. (pl: a katolikus templom "keletelt tengelyű",
ami azt jelenti, hogy az oltárra néző hívő keletre tekint; ez a fajta
tájolás a bizánci ágra enged következtetni. Jól tudjuk, hogy a magyar
nép keresztény hitre térítésében nemcsak a "nyugati", hanem a "bizánci",
tehát keleti szerzeteseknek is jelentős szerepük volt.).
Az első írásos emlék 1227-ből származó birtok visszaváltásról szóló
okirat. "1276. may. 20. Laterán. V. Ince pápa a dunaszigeti Szent Mária
monostor apácáit összes birtokaikban és kiváltságaikban megerősíti.
Többek között Nemegh, (Kisnémedi) Haargun (Váchartyán) összes birtokában
és tartozékaiban..." 1325. febr. 24. Visegrád. I. Károly király
megerősíti, hogy a Rátóti család köteles átengedni Kisnémedi, Hartyán és
Selip birtokokat Micsk bánnak. Zsigmond király 1426-ban Váchartyánt
Kismémedivel együtt Miklós váci püspöknek. És maradékainak adományozza...
Tovább Váchartyán honlapjára <<<-
|