Az Európai Unió a KAP keretében tejkvótákkal és számos egyéb eszközzel szabályozza a tej és tejtermékek termelését. Annak érdekében, hogy az EU mezőgazdasága a világpiaci feltételekhez közeledjen, a KAP újabb reformja van napirenden.

A tejtermelés szabályozásának megváltoztatása szükséges, ám az érintettek véleménye eltér abban, milyen irányba is kellene elmozdulni. A Bizottság igyekszik leépíteni az agrárszektorra jellemző, még mindig erősen protekcionista jellegű rendszert. A tejtermelő gazdák körében azonban nem feltétlenül népszerűek a tervezett intézkedések. Íme a tejtörténelem:

• 1984: az uniós tagállamok körében (Franciaország később csatlakozott) bevezetik a tejkvóta-rendszert
• 1999: az Agenda 2000 előirányozza a tej és a tejtermékek piaci támogatásának 15 százalékos csökkentését 2005-től
• 2004: életbe lép a közös agrárpolitika (KAP) reformja, valamint a tejkvóta-rendszert kiterjesztik a tíz újonnan csatlakozott tagállamra
• 2008. március 17.: a Bizottság javaslatára 2 százalékkal megemelik a tagországok tejkvótáit
• 2008. november 20.: megegyezés születik a KAP átfogó „állapotfelmérése” (Health Check) kapcsán
• 2009-2013: a tejkvóta évenként 1százalékkal emelkedik, így 2013-ra eléri az 5 százalékot
• 2014: a megreformált KAP életbe lépésének tervezett időpontja
• 2015. április 1.: a tejkvóta-rendszer várható megszűnése

Az Európai Unióban 1984-ben, a közös agrárpolitika részeként vezették be a tejkvóta-rendszert. A KAP azóta több reformon is átesett, ennek ellenére úgy tűnik, mindezidáig nem sikerült kiküszöbölni az összes hiányosságát. Az egyik legérzékenyebb kérdés a tej és a tejtermékek szabályozása.

Az európai tejtermelőknek a 2007-től 2008 elejéig tartó kedvező helyzet (ekkor ment tönkre nálunk a mezőgazdasági tejtermelő kisvállalkozások túlnyomó többsége, a felvásárlók fél, egy évig tartoztak a tejárakkal, stb...) - szóval a "kedvező" helyzet után a tejárak drasztikus visszaesésével kellett szembenézniük. A világgazdasági válság a tejpiacokon is éreztette hatását. A tejtermelők 2009 első felében számos demonstrációt tartottak, szerintük az elhibázott közösségi intézkedések és a kvótarendszer tervezett reformja ellehetetleníti helyzetüket. A Bizottság ezzel szemben kitart a kvótaemelés ésszerűsége mellett, 2015-től pedig az egész tejkvóta-rendszert el akarják törölni.

Ezen közben volt egy kínai melaminos botrány, néhányan meghaltak, néhány felelőst felakasztottak, néhány magyar gazda öngyilkos lett - igaz, nem csak a tejárak miatt. Ám azóta is dől Európába a selejt tejtermék, ismeretlen tejadalék, tejpor, tejkonzerv, minden, ami nem tej. Magyarországról meg ne is beszéljünk, hiszen az utolsó kisparaszti istálló tejelő marhája már rég húslevesként végezte, a tejtermelő paraszt meg már 20 éve politikai fogalom - ezért asztán: kipusztulásra ítélve.

(Az Euraktiv.hu összefoglalóját felhasználva)