Vasárnap reggel van, tejszínhabos kávéval kezdjük, gyarmati módra.

Csak a kávé az igazi, ámbár hosszú útja során bármivel keveredhet. Észlelték már a különbséget az előre megdarált és a friss közt? Annak biztosan van oka, hogy mintha nem is ugyanaz az ital volna. Na  de a "tejszín", hát az tejből van, hinné az ember. Nem, kérem, csak volt! Ma már a tejként eladott fehér színű folyadékok többsége visszahígitott növényi fehérjéket tartalmaz, jó esetben tömegesen szárított ismeretlen származású tejport. Most a belga COOP-os "tejszínhab" alkotórészeiből néhány:

Emulgeálószer:

E471

Stabizátor:

E339, E401,

"Aroma."

De tehetünk bele "tejport" is:   hidrogénezett növényi zsírt ízfokozókkal és stabilizáló szerekkel.

Valami normálisat is együnk, mert az üres kávétól csak a gyomorsav teng túl. Együnk egy jó parizeres kenyeret!

Parizer:  40% hús! Ez kérem a minőség! Nézzük csak:

A következő alkotórész a VÍZ! - mert hogy kötelező a százalékos sorrend betartása. akkor már rossz nem lehet... Van még benne:

szalonna, bőrke, kukorica, szója fehérje, no és a lényeg, amitől összeáll:

Stabilizátorok (vízmegkötő adalékanyagok):

E412, E410,  E415

ízfokozók:

621, E637, E627

Antioxidáns:

E316

Színezékek:

E120 ,E100.

Az ételnek látszó termék zamatát tovább gazdagítják az egészségügyi okokból* csak aromakoncentrátumként használt "fűszerek": füst ás bors aroma.

Kenjük meg a kenyeret egy fehéres sárgás anyaggal, melynek neve: MARGARIN! Azt hitte, hogy a lenolaj csak fakonzerváló csónak-ápoláshoz jó? Áh dehogy. A gyártó büszkén hirdeti: ő egyszerre három vegyszeres szappanosítással kezelt olajat is megetet velünk: napraforgó-, repce- és lenolajat némi káliumszorbát, citromsav és aroma kíséretében. A gyártó nem tartotta szükségesnek az E szabvány azonosítók alkalmazását...

Igyunk rá valamit, mert a parizerben lévő nedvességvisszatartó vegyszerek nem csak az abban elévő vizet kötik meg, hanem tartós szomjúságot okoznak.

Igyunk rá a drága foszforsavas kóla helyett gyümölcs ízesítésű szörpöt: Káliumszorbát, Azorubin, Brillant BN  A gyártó nem tartotta szükségesnek az E szabvány azonosítók alkalmazását...

Lassan dél lesz, gondoskodni kell a gyors és gazdaságos ebédről! Együnk egy vegyszerekkel gazdagon ellátott Smack-et!

 Itt angolul jobban látható, és egy kicsit más is a leírás:

Természetesen csak a zacskója magyar, hiszen egy japán élelmiszer multi technológiáját esszük:

És mi van a szép piros zacskóban? 

EZ:

Lisztkezelő szerek:

E500. E451

Sűrítő anyag:

E412

Stabilizátor:

E501

Antioxidáns:

E306

Ízfokozók:

E621, E631, E627

Szinezék:

E100

Szója, chilipaprika, mustár, rák, szezammag, zeller, tej

Vacsorára szerényen fogyasszunk el néhány dél-amerikai vértetű potrohából kivont ételszínezékkel, guar-gumival, kadmiumos, higanyos algakivonattal sűrített pudingot, vagy egzotikus gyümölcsjoghurtot. Ezeket most nem részletezem, mert nincs a hűtőben éppen.

Most pedig nézzük szépen összefoglalva az összes adalékot, amivel a nap szerény étkezése során gyarapítottuk szervezetünket:

E412, E410,  E415,  E621, E637, E627, E316, E120 ,E100, E500, E451, E412, E501, E306, E621, E631, E627, E471, E339, E401,

Valamint még "E" azonosítók helyett:

Káliumszorbát, Azorubin, Brillant BN, "aromák", hidrogénezett és szappanosított növényi zsírok és olajok, egzotikus alkotórészek. 

Káros? Nem káros?

A döntést Önre bízzuk...

 

Egyet azonban tudnia kell: a tartósítás és ízfokozás nem az élvezeti értékek növeléséről szól. Az élelmiszeripar vegykonyhájának viharos fejlődését kizárólag a hosszú szavatossági idejű termékek könnyebb szállíthatósága és nagybani eladása motiválja.

 

Nem az Ön egészsége, vagy pénztárcája a fontos, hanem azoké, akik az élelmiszer-függőség megteremtésében és fenntartásában érdekeltek. 

(Még majd folytatjuk...)